Karvalits - idén rekord veszteséget könyvel el a hazai bankrendszer
Az MNB alelnöke ezt a Magyar Pénzügyi Almanach XX. évfolyamának megjelenése alkalmából a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által rendezett konferencián mondta csütörtökön, hozzátéve: jövőre már kevesebb értékvesztést szenved el a magyarországi bankszektor. Karvalits Ferenc kiemelte: stabil és átlátható gazdaságpolitikára van szükség ahhoz, hogy a jövőben emelkedjen a magyar bankok tőke-, illetve eszközarányos jövedelmezősége.
A jegybank alelnöke szerint jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban a bankok céltartalék-képzése, és bizonytalanná vált a hitelintézetek számára a tervezés is. Annyi bizonyos, hogy Magyarországon a bankadó és a kilakoltatási moratórium nagyon negatívan érinti a pénzintézeti szektort, a magyar bankrendszer versenyképessége jelentősen csökkent a régió más országainak bankrendszereihez képest.
Hozzáfűzte: emellett a svájci frank erősödése az euróval, illetve a forinttal szemben egyre nagyobb nyomást gyakorol a háztartásokra, ami azzal jár, hogy emelkedik a hazai bankok portfóliójában a 90 napon túli törlesztési hátralékkal rendelkező hitelek aránya. Az úgynevezett 90 napon túl nem teljesítő hitelek mögé fokozatosan egyre több céltartalékot kell félretenniük a bankoknak, ez is hátráltatja a pénzintézeti szektor teljesítményének javulását. Jövőre várhatóan beindul a gazdaság növekedése, ezzel a hitelezési aktivitás is bővül, de "vannak lefelé mutató kockázatok" - mondta Karvalits Ferenc.
Patai Mihály, az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Budapesti Értéktőzsde elnöke azt emelte ki: a magyar pénzintézeti szektor szervesen integrálódott az európai pénzügyi rendszerbe. Az elnök-vezérigazgató szerint ezt bizonyítja az is, hogy a BÉT tulajdonosainak 68 százalékát adják az európai bankházak, illetve európai pénzügyi intézmények. Patai Mihály kiemelte: a magyar vállalatok számára "már itt van az eurózóna".
Az UniCredit Bank Hungary első embere grafikonokkal bizonyította, hogy már a 2000-es évek elejétől egyre növekvő arányban az anyabankoktól, illetve az anyavállalatoktól vettek föl "belső kölcsönöket" az itteni leánycégek, illetve leánybankok, emellett nagymértékben megnőtt a közvetlen külföldi hitelek aránya is, és a hazai bankoktól is jelentős összegekben vesznek föl devizakölcsönöket az itteni gazdálkodók. A BÉT elnöke szerint így a hazai monetáris politika hatóköre egyre szűkül, ugyanis a vállalati hitelekben a forintkölcsönök aránya csökkenő tendenciát mutat.
Az euróövezetbe való beágyazottságot mutatja az is Patai Mihály szerint, hogy a külföldi tulajdonosok hányada a magyar állampapírokat vevők között igen jelentős, összegszerűen egy rövidebb válság alatti időszaktól eltekintve tartósan 3 ezer milliárd forint körül alakul az állampapír-mennyiség, amely külföldiek kezében van, ráadásul nő a külföldiek által vett diszkont kincstárjegyek állománya is. Szólt arról is, hogy növekszik majd a hazai takarékszövetkezetek, illetve a Magyar Fejlesztési Bank szerepe is a hazai bankszektorban, ami "az európai hatás, illetve a magyar hatás" újraértelmezését vetíti előre.
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója előadásában kitért arra, hogy 2011-re a bankoknak újra kell gondolniuk az eddig követett stratégiájukat, vélhetően a hitelezés tovább szigorodik, és elsősorban a betétgyűjtésre koncentrálnak majd, Jó hír az, hogy a lakosság várhatóan a tartós megtakarítások felé fordul majd - fűzte hozzá.
Rámutatott: ezzel együtt az anyabankok is újragondolhatják befektetési, tőkeemelési stratégiájukat, hisz Magyarországon a térség más bankrendszereivel való összehasonlításban igen alacsony a tőke jövedelmezősége. Ez azzal járhat, hogy a magasabb profit reményében az új tőkeemeléseket, fejlesztéseket a térség konkurens országaiba vihetik az itteni hitelintézetek anyabankjai - jelezte a Magyar Bankszövetség elnöke.
