Kinek kedvez a késedelmes fizetések szabályozása?
Hangsúlyozzák: bár a határidők betartatása már rövidtávon is akár eurómilliárdokat pumpálhat vissza az Európai Unió (EU) gazdaságába, az irányelv több ponton hátrányosan érinti majd az üzleti vállalkozásokat. A javaslat lehetővé teszi, hogy be lehessen hajtani a késedelmes fizetés miatt bekövetkező adminisztratív költségeket.
A behajtás költsége 1.000 eurónál kisebb összegű adósság esetében 40 euró, 1.000 és 10.000 euró közötti adósság esetében 70 euró, míg 10.000 eurós, illetve ennél magasabb összegű adósság esetében annak 1 százalékát kitevő összeg megfizetését jelenti Álláspontjuk szerint a határidők betartása és betartatása kiemelten fontos a jelenlegi gazdasági helyzetben, ugyanakkor a fizetési határidők és késedelmi feltételek hasonló szabályozása az állami-üzleti és üzleti-üzleti kapcsolatokban hátrányosan hat az üzleti vállalkozásokra, mivel az állami szféra az üzleti vállalkozások számára nem elérhető előnyökkel is rendelkezik.
"A piaci erőfölényből fakadó fizetési visszaéléseket, valamint az állami szférát jellemző, az üzleti vállalkozások gyakorlatától jelentősen különböző fizetési feltételeket nem lehet általános érvényű jogi előírásokkal szabályozni" - hangsúlyozta a közlemény szerint Futó Péter, az MGYOSZ elnöke.
Szerinte a határidők betartatását csak úgy szabad véghezvinni, hogy a reguláció ne hozza hátrányos helyzetbe a vállalkozásokat. Parragh László, az MKIK elnöke szerint a szabályozás feltételeit nagyon körültekintően, az egyes területek sajátosságait figyelembe véve, hatástanulmányokkal alátámasztva kell meghatározni, és nagy szükség lenne a fizetési késedelem szankcionálásának egységesítésére is.
A szervezetek közös állásfoglalásukat a napokban juttatják el az Európai Parlament illetékes döntéshozó bizottságaihoz. A direktíva kapcsán az európai munkaadói szervezeteket magába foglaló BUSINESSEUROPE, valamint a kereskedelmi kamarákat összefogó EUROCHAMBRES - és így tagságukból kifolyólag az MGYOSZ és az MKIK - közös állásfoglalásban világít rá a tervezet erős és gyenge pontjaira.
Az Európai Parlament által tárgyalt tavaly októberi keltezésű munkadokumentumban az olvasható, hogy az a 2002 óta alkalmazott közösségi irányelv, amelynek célja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetés elleni küzdelem, a gyakorlatban kevés eredménnyel járt, ezért van szükség új szabályozásra.
