Kinőhető az autizmus?
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szakemberei által 112 gyermek bevonásával készült tanulmány megkérdőjelezi azt, hogy az autizmus egész életen át tartó állapot. A Journal of Child Psychology and Psychiatry szakfolyóiratban megjelent tanulmány az sugallja, hogy egyes gyerekek "kinőhetik" az autizmust.
Az autizmus spektrumzavar genetikai eredetű, több gén együttes kombinációja okozta, változatos tüneteket produkáló fejlődési, idegrendszeri elváltozás. A gyerekek körülbelül egy százalékát érintheti. Tünetei az enyhe szociális, beilleszkedési zavaroktól egészen súlyos problémákig terjednek, kezelésére viselkedés- és beszédterápiát használnak.
Deborah Fein és munkacsoportja a Connecticuti Egyetemen 34 gyermeket tanulmányozott, akiknél kisgyermekkorban autizmust állapítottak meg, de a későbbiekben ugyanolyan jól ténykedtek, mint iskolás kortársaik. Korban és nemben azonos 44 gyermekkel vetették őket össze, akiket súlyosan autistának diagnosztizáltak, illetve 34 normálisan fejlődő kortársukkal. A résztvevők életkora 8 és 21 év között volt.
A kognitív és a megfigyelésen alapuló tesztekben, csakúgy mint a gyerekekről kapott iskolai és szülői feljegyzések alapján a 34 gyermek megkülönböztethetetlennek bizonyult 34 normálisan fejlődő kortársától. Semmilyen nyelvi, kommunikációs, arcfelismerési és közösségi érintkezési problémájuk nem volt. Hagyományos iskolai osztályba jártak, nem kaptak semmilyen speciális fejlesztést spektrumzavarukra.
A szakemberek kimutatták, hogy az autizmus felismerhető jeleit már nem hordozó gyerekek csoportjába tartozóknál kisgyermekkorukban ugyan enyhébb szociális zavarok jelentkeztek, mint a súlyos spektrumzavarral küszködő gyermekeknél, ám más tüneteket tekintve, mint a kommunikációs problémák, az ismétlődő viselkedés, a spektrumzavar ugyanolyan súlyos volt náluk. A szakemberek ellenőrizték az eredeti diagnózist, de nem találtak okot arra, hogy pontosságát megkérdőjelezzék.
A tanulmány nem szolgáltat adatot arról, hogy az ASD-vel diagnosztizált gyerekek hány százaléka szabadul meg tüneteitől. A kutatók szerint eredményüknek számos magyarázata lehet. Lehetséges, hogy néhány gyermek valóban kinövi az állapotot, vagy néhányuk képes ellensúlyozni a spektrumzavarral kapcsolatos nehézségeket. "Valamennyi ASD-vel diagnosztizált gyermek képes fejlődést elérni intenzív terápiával, de jelen tudásunk szerint többségük nem képes elérni azt az állapotot, amelyet tanulmányoztunk. Reméljük, hogy további kutatásaink segítenek abban, hogy jobban megértsük a változás mechanizmusát" - idézte Deborah Feint a ScienceDaily tudományos hírportál. (MTI)
