Kívül tágasabb? Az Ifo már az euróövezeten kívül látná szívesen Görögországot
A neves közgazdász a Focus online hírportálnak adott interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy Görögország "besvindlizte" magát az eurózónába és eladósodási politikájával tudatosan megsértette a játékszabályokat. Ha a számlát az EU egyenlítené ki, azzal csak csökkentené a Görögországot költségvetése rendbetételére kényszerítő nyomást. Hogy egyáltalán létezik ilyen nyomás az is csak a magas hozamra spekuláló pénzpiaci befektetőknek köszönhető.
A görög példa azt bizonyítja, hogy az EU semmiféle eszközzel nem rendelkezik az eladósodó eurózónás tagországok megregulázására. Hans-Werner Sinn igazi "görög drámának" látja a helyzetet, olyannak, aminek egyszerűen nem lehet jó vége. Szerinte három lehetőség létezik: vagy az EU fizeti a számlát, vagy gazdasági depresszióba esik Görögország csökkenő árakkal és bérekkel mindaddig, míg versenyképessége helyre nem áll, vagy kilép az eurózónából és törlesztési moratórium védelmében leértékeli devizáját.
Az első megoldás csak rossz példával szolgálna a további "vétkeseknek". A második megoldás veszélye, hogy polgárháború közeli helyzetet teremtene az országban, a harmadik változat pedig azért riasztó, mert amint az eurózóna elveszítene egy tagot, a spekulánsok azonnal a következő lehetséges célpontra vetnék magukat. Görögország szempontjából az első megoldás lenne az ideális, elfogadhatatlan viszont az EU és a nettó befizető országok számára. A második senkinek nem jó, ráadásul a térség destabilizálódásához vezetne.
A harmadik lenne a legkevésbé rossz Görögországnak és a legjobb mindenki másnak, még a dominó effektus lehetőségét figyelembe véve is. Ha sikerül egyértelművé tenni a piacok számára, hogy Görögország azért került kivételes helyzetbe, mert megsértette a szabályokat, az sokkal inkább stabilizálná az eurót, mintha a látszat megőrzése érdekében, kerül amibe kerül, bent tartanák az euróövezetben.
Amennyiben az EU állná a "cechet" és egyensúlyba hozná a költségvetést, még akkor is megmaradna a külkereskedelem hatalmas deficitjének a problémája. A görögök sokkal többet vásárolnak külföldön mint amennyit eladnak. A külkereskedelmi deficit 2008-ban 38 milliárd eurót tett ki, a GDP 16 százalékára rúgott. Görögországnak senki nem fog ajtót mutatni.
Egy átmeneti, önkéntes kilépés az eruózónából azonban a legkisebb rossz lenne mindenki számára. Görögország bevezetné a drachmát 1:1 árfolyamon az euróval, majd leértékelésbe kezdene. Ezzel a megoldással megmaradnának a nominális árak, valamint érvényben maradhatnának a bérmegállapodások is. Ideális esetben ennek gyorsan és váratlanul kellene bekövetkeznie. A görögök számára megdrágulna a külföldi árucikkek beszerzése, csökkenne az import, növekedne az export, főként a turisztikai szolgáltatások exportja. Ettől eltekintve "belülről nézve" nem változna semmi. Amint a görög külkereskedelmi mérleg eléri az egyensúlyi helyzetet, az ország ismét kérhetné felvételét az eurózónába.
