Milyen fűtést tegyünk az ingatlanba, hogy az értéke megnövekedjen?

Az új építésű otthonoknál már most is egyre gyakrabban találkozhatunk napelemes megoldásokkal vagy hőszivattyúval, vidéki területeken pedig ezek megléte sok esetben már a keresési szempontok között is szerepel – áll az OTP Ingatlanpont elemzésében.

A magyar lakáspiac számos területen változik, és ez a fűtési rendszerekre is igaz. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2024-ben az újonnan átadott lakások csaknem mindegyike – egészen pontosan 96 százaléka – villany- vagy gázfűtéssel épült, miközben a 2000-es évek elején még körülbelül 10 százalékot tett ki az egyéb, például fával vagy szénnel működő fűtési megoldások aránya.

A fűtési típusok közül továbbra is az etázsfűtés a legelterjedtebb, jelenleg az új lakások mintegy 60 százalékában ez működik. Ezt követi az egyedi kazános és a termálfűtés, míg a központi távfűtéssel vagy egyedi helyiségfűtéssel felszerelt új otthonok száma nagyjából hasonló, de évente csupán néhány száz ilyen ingatlan készül. A korszerűbb épületeknél egyre gyakoribb a hőszivattyús rendszer, amelyet sok esetben napelemekkel együtt alkalmaznak.

Az elmúlt évek enyhébb telei miatt a fűtési rendszer kérdése talán kevésbé került előtérbe az ingatlanpiacon, az idei januári hideghullám azonban ismét emlékeztetett arra, hogy ez a szempont hosszabb távon akár a vásárlói preferenciákat is befolyásolhatja, ha a hasonló időjárás gyakoribbá válik.

„Egyelőre nem érzékeltünk olyan változást, hogy a vevők kifejezetten a fűtési rendszer típusa alapján keresnének ingatlant” – mondta Markó Ildikó, az OTP Ingatlanpont Dél-dunántúli régióvezetője. Hozzátette: a vásárlók jellemzően nem elsődlegesen ez alapján döntenek, ugyanakkor az ajánlattétel előtt a fűtés állapota és típusa már fontos mérlegelési szempont lehet. Kiemelte azt is, hogy a falusi CSOK keretében vásárolt ingatlanoknál a felújítási tervekben szinte minden esetben hangsúlyos szerepet kap a fűtés korszerűsítése, és egyre többször merül fel megoldásként a hőszivattyú is.

Piros Szilvia, a Dél-alföldi régió vezetője szerint egyelőre náluk sem figyelhető meg látványos elmozdulás a keresési szokásokban az időjárás hatására. Tapasztalata szerint a tudatosabb vásárlók nem csupán a fűtési módot vizsgálják önmagában, hanem összefüggéseiben értékelik az ingatlant: figyelembe veszik a hőszigetelést, a nyílászárók állapotát, valamint azt is, hogy van-e például napelem az ingatlanon. Hiszen önmagában egy korszerűbb fűtési rendszer sem jelent valódi előnyt, ha az épület szigetelése vagy ablakai elavultak.

„Az eladók rendszerint beépítik az árba a már elvégzett korszerűsítéseket, sok esetben még túl is értékelik azokat, miközben a vevők ezt csak részben hajlandók megfizetni” – fogalmazott Piros Szilvia. Szerinte ezen a területen jelentős különbségek vannak az anyagi lehetőségek mentén is: az alacsonyabb és közepes jövedelmű vásárlóknál a beruházások megtérülése kulcsfontosságú tényező, míg a magasabb árkategóriában inkább a komfort és a kényelmi szempontok kerülnek előtérbe.

„Úgy látom, a vásárlók csak kis része igazán tudatos, a legtöbben továbbra is elsősorban az ár alapján keresnek” – hangsúlyozta Farsang Sándor, az OTP Ingatlanpont Északkelet-magyarországi régióvezetője. Ugyanakkor hozzátette: az új építésű ingatlanoknál ma már megkerülhetetlen elvárás az energiahatékonyság, ezért a hőszivattyús és napelemes rendszerek egyre népszerűbbek.

Mindez várhatóan a következő években tovább erősödik, hiszen a világ egyre inkább a megújuló energiaforrások irányába fordul a fűtés területén is. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben az Európai Unióban az épületek fűtésére és hűtésére felhasznált energia több mint egynegyede már megújuló forrásból származott. Húsz évvel ezelőtt ez az arány még a 12 százalékot sem érte el.

A tagállamok között ugyanakkor jelentős eltérések vannak: míg Svédországban ez az arány közel 70 százalék, addig Írországban mindössze 8 százalék. Ezeket a különbségeket természetesen földrajzi adottságok is befolyásolják, hiszen például a vízenergia vagy a geotermikus energia nem mindenhol hasznosítható azonos hatékonysággal.

Magyarország ebben az összevetésben az európai középmezőny második felébe tartozik: nálunk a fűtésre és hűtésre felhasznált energia 22,6 százaléka származik megújuló forrásból. Ez ugyan még nem számít kiemelkedő eredménynek, de jelentős előrelépés a húsz évvel korábbi állapothoz képest, amikor ez az arány még csak 6,5 százalék volt. A régió országai közül Csehország és Románia valamivel előttünk jár, ugyanakkor Szlovákiát és Lengyelországot megelőzzük.

Az egyes megújuló energiaforrások szerepe országonként szintén eltérő. Magyarország például összességében nem tartozik az élmezőnyhöz, ugyanakkor a napenergia-hasznosításban kifejezetten erős pozíciót foglal el Európában. Ebben jelentős szerepet játszottak az elmúlt évek támogatási programjai, amelyek ösztönözték a napelemes rendszerek telepítését.

Mára azonban a hangsúly fokozatosan eltolódik az új rendszerek telepítéséről a már megtermelt energia tárolásának fejlesztése felé. Jelenleg is elérhetők olyan pályázatok, amelyek meglévő napenergiás rendszerek mellé támogatják energiatárolók telepítését.

A jövő egyre inkább a komplex, összehangolt energetikai megoldásokról szólhat, amikor például a napelem biztosítja a háztartás elektromos energiaellátását, amely egyúttal egy hőszivattyús fűtési rendszert is működtet. Ezek a beruházások természetesen jelentős anyagi ráfordítást igényelnek, ugyanakkor az értékük jellemzően meg is jelenik az adott ingatlan árában. Egy jól korszerűsített, szinte már passzívház-szintű otthon így lényegesen magasabb áron értékesíthető, és különösen a kevésbé árérzékeny vevőkkel rendelkező térségekben gyorsabban találhat gazdára, mint egy korszerűtlen, energiafaló ingatlan.