Komoly kínai vád az ausztrál Rio Tinto ellen
Az interneten megjelent dokumentum a Rio Tinto számítógépein fellelt adatokra hivatkozik. Ezek szerint a Rio Tinto kémkedésének következtében a kínai acélipari vállalatok állítólag mintegy 102 milliárd dollárral fizettek többet a kelleténél a Kínának szállított vasércért. A kínai hatóságok július eleje óta őrizetben tartják a Rio Tinto sanghaji irodájának négy kínai alkalmazottját - egyikük ausztráliai állampolgár - államtitkok megszerzésének vádjával.
A kínai állami tömegtájékoztatás annak idején azt közölte, hogy az őrizetbe vettek ügye a kínai acélkohók és a külföldi cégek közötti ártárgyalásokkal függ össze. A Rio Tinto - a világ harmadik leghatalmasabb bányaipari vállalata - vezetésével folynak tárgyalások a vasérctermelők és kínai acélgyártó üzemek között. Kína általában is az ausztrál export második legfontosabb célországa Japán után, és Kína a világ legnagyobb vasércfelhasználója - a világtermelés mintegy felét fogyasztva -, miközben Ausztrália a világ legnagyobb vasércexportőre.
Tavaly a vasérc tette ki az Ausztráliából származó kínai import összértékének több mint a felét. Kína 72 nagy és közepes acélkohója májusban már 1,262 milliárd jüan (185 millió dollár) összesített profitot termelt, tavaly október óta első ízben volt nyereség az összesítés szintjén. A tavasszal visszatért kínai gazdasági fellendülés érződik a nemzetközi nyersanyagárakon - a réz szabadpiaci ára 95 százalékkal, a nikkelé 63 százalékkal magasabb az év elejinél a londoni fémtőzsdén -, de az áremelkedést fékezi, hogy Kína igyekszik lenyomni a szerződéses árakat.
Az élénk kereslet hatására Kínában tonnánként 100 dollár fölé szökött a vasérc szabadpiaci ára azonnalra. Most 74 százalékkal drágább az áprilisi mélypontjánál, 58 dollárnál. A vasérc ára történelmi csúcspontját tavaly áprilisban-májusban Kínában érte el, tonnánként 150 dollár körüli szinten. Az árak esetleges további emelkedése attól függ, hogy a kínai acélművek megkötik-e a hosszú távú ármegállapodást a tengerentúli bányavállalatokkal.
A jelenlegi kínai árszint 33 százalékkal magasabb az Ausztrália által kínai szállításra szabott, hosszú távra megállapított árnál, amely július végén tonnánként 76 dollár körül volt szállítással együtt. A kínai vas- és acélszövetség (CISA) még mindig tárgyal a legnagyobb bányavállalatokkal, a BHP Billitonnal, a Rio Tintóval és a Vale-lel. Nagyobb árengedményt akar, mint amit a japán acélgyártók tavasszal kialkudtak a Rio Tintóval.
A japán cégek a vasérc árának 33 százalékos csökkentését érték el a tavalyi átlaghoz képest. A kínai acélipar - a világ legnagyobbja - képviselői a vasérc árának legalább 40 százalékos csökkentéséről tárgyalnak a fő bányatársaságokkal. A régi szokás az, hogy ha valamelyik kínai acélkohó valamiben megegyezik bármelyik külföldi vasércszállítóval, akkor a többi acélmű követi azt.
A kínai vas- és acélszövetség viszont szeretné helyreállítani, érvényesíteni fennhatóságát. Hírek szerint a nagyságra nyolcadik kínai acélkohó egy alkalmazottját is őrizetbe vették a kémügyben. Piaci megfigyelők szerint még egy mellékszála lehet az ügynek: a kínai Chinalco alumíniumkohó nemrég kétszeresére, 18 százalékra akarta növelni részesedését a Rio Tintóban, de az ügylet ellen akkora politikai kampány indult Ausztráliában, hogy a Rio Tinto végül visszautasította a kínai tőkeinjekciót.
Az államtitkok védelméért felelős kínai hatóság jelentésében utalt arra, hogy a kínai kormány várhatóan nem fog lemondani a Rio-ügy felderítéséről, sőt, az esetet akár arra is használhatja, hogy megszigorítsa az üzleti élet szereplőire vonatkozó előírásokat. A jelentés azt javasolja, hogy vonják szigorúbb szabályozás alá a Kínában működő külföldi vállalatokat a kémkedés veszélyének elhárítása érdekében, illetve fokozottabban ellenőrizzék a kínai és külföldi vállalatok kapcsolatait.
A dokumentum azt is szorgalmazza, hogy határozzák meg pontosan, milyen gazdasági adatok minősülnek államtitoknak. A Rio Tinto tagadja a vesztegetési vádakat, és azt állítja, hogy munkatársai nem tettek semmi elítélendőt.
