Törvényi határozat! Aki árammal fűt, ennyit fizet idén
A lakossági villamos energia árát jogszabályok és hatósági előírások szabályozzák. Nincs azonban minden elektromosan fűtő háztartásra érvényes, egységes éves fizetendő összeg: a költség a fogyasztástól, a fűtési technológiától és az alkalmazott árszabástól függ. A címben szereplő „törvényi határozat” ezért a szabályozott árképzésre utal, nem egy újonnan bejelentett, mindenkire vonatkozó fűtési díjra.
Hány magyar otthonban fűtenek árammal?
A 2022-es népszámlálás adatait ismertető összefoglaló szerint Magyarországon közel 130 ezer lakott lakásban kizárólag elektromos áramot használtak fűtésre. Ez a nagyjából négymilliós lakott lakásállomány körülbelül három százaléka.
Az elektromos fűtés ténylegesen ennél szélesebb kört érint: sok család a gázkazán vagy a fatüzelés mellett klímával, villanyradiátorral temperál. A KSH külön kiemelte, hogy 2011 és 2022 között jelentősen emelkedett azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket árammal vagy árammal is fűtenek.
A lakások száma ugyanakkor nem teljesen azonos a háztartások számával. A közel 130 ezres adat megfelelő támpont a kizárólag elektromosan fűtött otthonok nagyságrendjére, de nem tekinthető 2026-os háztartásszámnak. A kiegészítő elektromos fűtést használók ennél többen vannak, és az új rendszerek telepítése azóta is módosíthatta az arányokat.
Villanyradiátor, elektromos kazán vagy hőszivattyú?
Az „árammal fűtés” több, egymástól jelentősen eltérő megoldást takar.
A közvetlen elektromos fűtéshez tartozik a villanyradiátor, az olajradiátor, a fűtőpanel, az infrapanel és az elektromos fűtőkábel. Ezek a felhasznált villamos energiát alakítják hővé: egy kilowattóra áramból megközelítőleg egy kilowattóra hő keletkezik. A szabályozhatóságuk, komfortjuk eltérhet, de önmagában egy hangzatos technológiai elnevezés nem jelent többszörös energiahatékonyságot.
Az elektromos kazán vizet melegít, amely radiátorokon vagy padlófűtésen keresztül adja át a hőt. Kényelmesen illeszthető vizes fűtési rendszerhez, de energiafelhasználása alapvetően szintén a közvetlen elektromos fűtéséhez hasonló.
A hőtárolós kályha kedvezőbb tarifájú időszakban felmelegíti a tárolóanyagát, majd később leadja a hőt. Előnye elsősorban a fogyasztás időzítéséből származik.
A fűtésre használt klíma és a hőszivattyú ezzel szemben a környezetből is vesz fel hőt. Ha egy rendszer szezonális hatásfoka például három, akkor egy kilowattóra villamos energiával átlagosan három kilowattóra hőt biztosít. A tényleges teljesítmény függ a külső hőmérséklettől, a berendezéstől és a fűtési rendszer kialakításától.
Ennyibe kerül a lakossági áram 2026-ban
Az MVM Next közzétett díjtáblázata alapján a legfontosabb lakossági árszabások bruttó, fogyasztásarányos díjai a következők:
| Árszabás | Kedvezményes ár | Kedvezményes sáv feletti ár |
|---|---|---|
| A1 – általános, egész napos | 35,293–36,386 Ft/kWh | 70,104 Ft/kWh |
| A2 – csúcsidőszak | 40,494–43,409 Ft/kWh | 70,104 Ft/kWh |
| A2 – völgyidőszak | 30,988–32,766 Ft/kWh | 70,104 Ft/kWh |
| B alap – vezérelt | 22,682–23,520 Ft/kWh | 60,935 Ft/kWh |
| H – fűtési idényben | 22,682–23,520 Ft/kWh | Fűtési idényben nincs 2523 kWh-s korlát |
A kedvezményes ár elosztói területenként eltér. A táblázatban szereplő kilowattóradíjak tartalmazzák az áfát és a fogyasztásarányos rendszerhasználati díjakat; a külön felszámított alapdíjak ezeken felül jelenhetnek meg.
A „lakossági piaci ár” az általános A1 és A2 tarifánál szabályozott díj, nem a tőzsdei áramár napi változását követő összeg.
A kedvezményes keretet a fűtés is fogyasztja
A kedvezményes lakossági mennyiség évi 2523 kilowattóra, mérési pontonként, a vonatkozó tarifaszabályok szerint. Ez havi átlagban körülbelül 210 kilowattóra, de az elszámolásnál a számlázási időszak hosszát is figyelembe veszik. A kedvezményes év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart.
A nappali mérőn működő fűtőpanel ugyanazt a keretet használja, mint a hűtőszekrény, a mosógép vagy a világítás. Attól, hogy valaki elektromosan fűt, az A1 tarifán nem kap automatikusan nagyobb kedvezményes mennyiséget.
Egy kétkilowattos villanyradiátor napi ötórányi tényleges működéssel tíz kilowattóra áramot fogyaszt. Harminc nap alatt ez 300 kilowattóra, amelyhez még hozzáadódik a háztartás többi fogyasztása. Ha ez a fűtési többlet már teljes egészében a magasabb A1-sávba esik, energiaköltsége mintegy 21 ezer forint.
A H tarifa jelentősen módosíthatja a számlát
A megfelelő hőszivattyús berendezésekhez külön mérés mellett igényelhető H tarifa október 15. és április 15. között biztosít kedvezményes elszámolást. Ebben az időszakban a fogyasztásra nem vonatkozik a szokásos 2523 kilowattórás korlát.
Ez nem általános kedvezmény minden elektromos fűtőkészülékre. Egy hagyományos villanyradiátor vagy ellenállásos elektromos kazán önmagában nem jogosít H tarifára. A berendezésnek és a kialakított áramkörnek meg kell felelnie az előírásoknak.
A B alap tarifa más rendszer: vezérelt ellátást biztosít, napi összesen nyolcórás rendelkezésre állással. Emiatt elsősorban olyan, fixen csatlakoztatott hőtárolós berendezésekhez használható, amelyek a megszakításokat biztonságosan elviselik. A köznyelvi „éjszakai áram” elnevezés félrevezető lehet, mert nappali bekapcsolási időszakok is vannak.
Mekkora lehet egy teljes szezon fűtési költsége?
Vegyünk egy szemléltető példát: egy otthon szezonális fűtési hőigénye 6000 kilowattóra.
Közvetlen elektromos fűtéssel ehhez megközelítőleg 6000 kilowattóra áram kell. Ha a háztartás egyéb fogyasztása már felhasználta a kedvezményes keretet, a fűtés többletköltsége 70,104 forintos díjjal 420 624 forint.
Háromszoros szezonális hatásfokú hőszivattyúval ugyanennyi hőhöz körülbelül 2000 kilowattóra villamos energia szükséges. H tarifán, teljes egészében a kedvezményes fűtési idényben felhasználva, ez 45 364–47 040 forintos fogyasztásarányos energiaköltség.
Ezek számított példák, nem országos átlagok. Nem tartalmazzák a beruházást, a mérőhely kialakítását, az alapdíjakat és a karbantartást. Jól megmutatják azonban, miért kevés önmagában azt tudni egy lakásról, hogy „villanyfűtéses”.
Mely jogszabályok állnak a rendszer mögött?
A piac alapvető kereteit a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény határozza meg: ide tartoznak a szolgáltatók, a hálózati szereplők és a fogyasztók jogai, kötelezettségei, valamint az egyetemes szolgáltatás szabályai.
Az árszabások meghatározásában központi szerepe van a 4/2011. (I. 31.) NFM rendeletnek. Ennek 2025-ben módosított rendelkezései között szerepel a kedvezményes lakossági sávhatár és a H tarifára vonatkozó kivétel is. A rezsivédelmi szolgáltatás rendszeréhez a 236/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet is kapcsolódik.
A sok helyen idézett 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet a rendszer fontos előzménye, de 2025. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezték. Ez nem jelentette a kedvezményes áramellátás megszűnését.
A családok számára tehát a döntő kérdés az, mennyi áram kell a szükséges hő előállításához, és azt milyen tarifával számlázzák. Ugyanaz a fűtési igény egészen eltérő költséget okozhat egy villanyradiátoros és egy megfelelően kialakított, H tarifás hőszivattyús otthonban.
