Mire vágyik egy magyar kisbefektető?
A szokottnál is konzervatívabban kezeli a magyar lakosság a nyugdíjcélú megtakarításokat, amelyektől 42 százalék a kiszámíthatatlan piaci környezet negatív hatásai elleni védelmet remél. A többi között ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 12 országban – köztük Magyarországon – készített az Aegon. Sokatmondó az is, hogy a válaszadók 53 százaléka a hosszú távú megtakarításainál a szokottnál is óvatosabb befektetési politikát kíván folytatni. Vannak elvárásaik a pénzügyi tanácsadókkal szemben is, elsősorban az, hogy megfelelő befektetési garanciákat biztosító hosszú távú megtakarításokhoz, tervezéséhez nyújtsanak segítséget.
Nő az igény a szakmai tanácsok és tanácsadók iránt
A jövőben világszerte és Magyarországon is egyre inkább előtérbe fog kerülni az öngondoskodás, s ennek részeként mind keresettebbekké válnak az ezzel kapcsolatos tanácsok. Még tovább nő az igény a tanácsadók szolgáltatásai iránt is, egyenes következményeként annak, hogy folyik a kockázat- és felelősség-megosztás újraosztása a kormányok, a munkaadók és a munkavállalók között, s a hangsúly egyre inkább az utóbbiakra helyeződik.
Az egyének, a családok növekvő szerepvállalásának egyik következménye pedig a megfelelő tanácsok iránti növekvő igény. Az Aegon legfrissebb felmérése szerint például a megkérdezettek közel ötöde igényelné, hogy professzionális, személyre szabott pénzügyi tanácsot kapjon. Az életbiztosítások értékesítésével foglalkozó AGNB szakértőinek tapasztalata is egybevág a felmérés eredményeivel, s részben emiatt is úgy látják, hogy érdemes erősíteni a tanácsadói fókuszt. Emellett az elmúlt évtizedben a pénzügyi kockázatok kezelésének szükségessége is egyre fontosabbá vált, a folyamatot pedig a válság tovább erősítette.
A pénzügyi szolgáltatók komoly szerepet vállalnak az emberek segítésében, támogatásában, felmérik a lehetséges kockázatokat, s ezeket szem előtt tartva kínálnak speciális termékeket. A kutatás során a megkérdezettek közel fele beismerte, hogy a korábbinál nagyobb szüksége van a pénzügyi tanácsadásra ahhoz, hogy eligazodjon a bizonytalan, átláthatatlan, kockázatos befektetési piacon. A válaszadók több mint a fele pedig azt mondta, hogy nyugdíjas korára gondolva, a válság után nagyobb eséllyel fog bele egyfajta öngondoskodásba. Sokan vannak tehát, akik keresik a megoldást az öngondoskodásra vagy egy-egy váratlan helyzetre - a szakmailag felkészült tanácsadók ebben is segíthetnek.
A magyarok továbbra is igen borúlátóak, mégis sokan kivárnak
Ha a 2013-as felmérés eredményeit összevetjük a megelőző években készültekével, akkor szembetűnő, hogy – franciákon kívül – a magyarok látják a legborúsabban a jövőt. Figyelemre méltó módon az uniós tagállamok közül Magyarországon az egyik legmagasabb a saját egészségügyi állapotát rossznak tartók aránya.
Egy korábban közzétett Aegon-felmérésből pedig az is kiderül, hogy a megkérdezett magyarok 80 százaléka szerint a következő generációknak még nehezebbé válik a helyzetük. Azaz a magyarok négyötöde rendkívül pesszimistán ítéli meg nyugdíjas kori kilátásait. Bár a felmérések a lakosság pesszimista hozzáállásáról, negatív helyzetmegítéléséről tanúskodnak, úgy tűnik, a magyarok csak részben vonják le a megfelelő következtetéseket. Hiába a konzervatív hozzáállás, a külső környezet bizonytalansága miatti aggodalom, a továbbra is inkább a vagyonukat biztosítják az emberek, és kevésbé hajlandóak például életbiztosítást kötni – mutatnak rá az AGNB szakértői.
Sokan keresnek megoldást egy-egy váratlan helyzetre, a GfK Hungária piackutató felmérése szerint például a lakossági megtakarítási célok közül továbbra is a váratlan kiadásokra való takarékoskodás a leghangsúlyosabb: tízből hatan ilyen kiadásoktól tartva tesznek félre. Az AGNB szakértői szerint azonban kevesen mérik fel helyesen a kockázatokat, és vannak tisztában azzal, hogy a viszonylag alacsony költséggel köthető – nem befektetési célú – kockázati életbiztosítások azok közé a pénzügyi termékek közé tartoznak, amelyek a váratlan események esetére nyújtanak megoldást.
