Külföldi sajtó Magyarországról - Német, svájci, londoni, cseh és ukrán lapok
A FAZ budapesti tudósítója, Stephan Löwenstein az Igény minden magyarra című írásának alcímében kiemelte, hogy Orbán "bizalmatlanságot ébreszt a szomszédos országokban", ahol magyar kisebbség él. A kormányfő beiktatási beszédének a kárpátaljai magyarságról szóló része körüli diplomáciai fejleményeket ismertetve úgy vélte, hogy a keleti nyitás kifejezésben a kelet "általában" Oroszországot jelenti, és Orbán ebben az összefüggésben beszélt kettős állampolgárságról és "autonómiáról, illetve önkormányzatról", ami "figyelemre méltó".
Orbán beszéde "a nemzeti pátosz, a választási győztes magabiztossága és helyenként a baloldali ellenzék elleni szarkasztikus oldalvágások keverékét árasztja magából", ugyanakkor a külhoni magyarok ügyét "nem csak súrolja" - fejtette ki a FAZ szerzője, idézve a beszédnek azt a szakaszát, amely szerint az Országgyűlés joggal érezheti magát a magyar nemzet Országgyűlésének, a kormány pedig a magyar nemzet kormányának. Hozzátette: "nagyon kérdéses", hogy ez a hozzáállás alkalmas-e arra, hogy előremozdítsa például a székelyek autonómiájának ügyét, hiszen "kevés fővárosban fogadják örömmel", ha egy szomszédos ország kormánya a másik ország lakossága egy jelentős részének kormányaként határozza meg magát. Ugyanakkor "Orbán nem bolond, nem álmodozik titkon a Szent István-i Magyarország elvesztett területeinek visszaszerzéséről".
A tudósító szerint Orbán eddigi politikájának fényében a kijelentésnek más indoka van. Nevezetesen: míg általánosságban elutasítja, hogy a demográfiai problémát bevándorlással oldják meg, a határon túli magyarokat illetően azonban ezt másként gondolja. Orbán Viktor félelmet kelt Ukrajnában címmel jelent meg írás a Tages Anzeiger című svájci napilapban. Orbán Viktor beiktatási beszédének a kárpátaljai magyarságról szóló részére utalva a szerző rámutat: elsősorban az autonómiakövetelés zavarja az ukrán vezetést, de Donald Tusk lengyel miniszterelnök is nyugtalanítónak nevezte Orbán kijelentését.
A szerző szerint míg a Jobbik a történelmi Magyarország visszaállítását követeli, a Fidesz politikusai ezt az igényt ilyen nyíltan nem fogalmazzák meg. Azonban ha szimbolikáról van szó, a Fidesz előzékeny a szélsőjobb irányába. A kárpátaljai magyar kisebbség autonómiatörekvéseiről és a magyar kormány támogató hozzáállásáról közöl elemzést a Financial Times feltörekvő térségi blogrovata (beyondbrics). Szergej Kuznyecov tudósító szerint miközben a kijevi kormány eredménytelenül próbál békét teremteni az "oroszpárti katonai felkelés" sújtotta keleti országrészben, új kihívásokkal kell szembenéznie a nyugati széleken, ahol a 150 ezer kárpátaljai magyar nagyobb autonómiát és kettős állampolgárságot követel, Budapest pedig - Kijev ellenében - őket támogatja.
A szerző szerint egyértelmű, hogy az ukrán kormány nem hajlik a magyar kisebbség követeléseinek teljesítésére. Az írás felidézi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támogató nyilatkozatait az ukrán külügyminisztérium "hevesen bírálta", és Lengyelország is elítélte. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Financial Times tudósítójának ugyanakkor azt mondta: a kettős állampolgárság lehetővé tétele csak a már előállt helyzet törvényesítése lenne, hiszen valójában több tízezer kárpátaljai lakosnak van magyar útlevele. "A cinizmus politikai kategóriáját" tesztelték a múlt héten Pozsonyban a Globsec konferencián a V4-ek miniszterelnökei.
A "mester" Orbán Viktor volt, aki védelmébe vette a kárpátaljai magyarok autonómiájával kapcsolatos korábbi nyilatkozatát - írja Magyar játék a tűzzel című jegyzetében kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap. Az újság rámutat: a magyar hivatalnokok azzal próbálták védeni Orbánt, hogy nyilatkozata a kárpátaljai magyarok autonómiájáról a magyarországi közvéleménynek szól. Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője szerint viszont éppen ez az a veszély, amely ma Európát az EP-választáson fenyegeti. Mindenki csak a hazai problémákra koncentrál, és figyelmen kívül hagyja a szélesebb összefüggéseket, a szomszédos országok és egész Európa stabilitását.
"Orbán esetében ráadásul felmerülhet az a gyanú is, hogy a tízmilliárdos kölcsönön kívül a paksi atomerőmű két új blokkjának felépítésére Vlagyimir Putyin orosz elnökkel más dolgokban is megállapodott - például az ukrajnai káosz fenntartásában" - záródik a jegyzet. Orbán Viktor azzal, hogy beiktatási beszédében és utána is kiállt a kárpátaljai magyarok önrendelkezése, autonómiája mellett, nem tett semmi újat, a magyar kormányok ugyanis 1991 óta lényegében ugyanezen az állásponton voltak – írta keddi számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap. Az írást jegyző Tóth Viktor, a lap munkatársa úgy véli, Orbán Viktor üzenete elsősorban a külhoni magyaroknak szólt, Ukrajna esetében pedig a lehető legjobb pillanatban hangzott el.
Mikor kell felvetni a kárpátaljai magyarság önrendelkezését, területi autonómiáját, ha nem akkor, amikor elindult egyfajta diskurzus az állam berendezkedéséről, amikor Kijev is egyre inkább belátja, elkerülhetetlen a decentralizáció, a régiók megerősödése, vagy amikor mind többen ismerik fel, hogy az Ukrajnához tartozó területek egyben tartása föderalizmus nélkül nem lehetséges – véli a szerző. Ukrajna esetében nincs szó újdonságról, hiszen az 1991-es helyi népszavazáson a választók elsöprő többsége támogatta Kárpátalja autonómiáját és a Magyar Autonóm Körzet létrehozását. "Magyarán szólva a végrehajtást illetően Kijev van 23 éve folyamatos mulasztásban" – írta az ungvári magyar lap. (MTI)
