Külföldi sajtó Magyarországról - francia, osztrák lapok
A magyar igazságszolgáltatás és média megpróbál ellenállni a hatalmi polipnak címmel közölt felcsúti tudósítást a Le Monde. A balliberális francia napilap szerint az alig 1700 lakosú Felcsúton épülő "luxus és giccses benyomást keltő" 3500 férőhelyes stadion mértéktelennek tűnik. A cikkszerző, Alain Salles megemlítette, hogy Felcsút a témája a településen nem szívesen látott Ferenczi Krisztina Narancsbőr című oknyomozó kötetének, amely a hatalomhoz közelállók állami földszerzéseivel foglalkozik.
"Több sikerkönyv is leleplezi Orbán Viktor és tekintélyelvű populizmusának módszereit" - emlékeztetett a lap. Idézte a lap Georges Károlyit, az európai kutatásokkal foglalkozó Károlyi József Alapítvány részéről, aki szerint "az apparatcsikok túl sok hatalmat őriztek meg a gazdaságban és a médiában, ezért természetes, hogy a Fidesz emberei újjáépítsenek valamit". Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint a kormánynak muszáj volt lépéseket tennie, miután az ország gazdasági szükségállapotba került.
"De van ellenzéki média, a Klubrádió továbbra is sugároz, az igazságszolgáltatás hoz olyan döntéseket, amelyekkel mi nem vagyunk elégedettek" - mondta Kumin. Orbán Viktor és az egyház kapcsolatával foglalkozik internetes kiadásában a Le Monde. A lap emlékeztet, hogy a kálvinista családból származó kormányfő, aki pályafutása elején egyértelműen elhatárolódott a vallástól, az utóbbi négy évben szorosabbra fűzte kapcsolatait a katolikus egyházzal és a keresztény értékek védelmezőjévé vált. A lap idézi Jakab Attila vallástörténészt, aki szerint "a közélet erőszakos keresztény hitre térítése folyik", "bizánci típusú társadalmi-politikai rendszer kiépítésének, a politikai és vallási hatalom egymásba fonódásának a tanúi vagyunk".
A lap szerint az egyházi finanszírozásnak az egykulcsos adó bevezetése révén történt csökkenése részleges kompenzálásával a kormány növeli befolyását az egyházakra. Ungváry Krisztián történész szerint azért nem teszik közzé a kommunista titkosrendőrségnek az aktáit, mert kiderülne, hogy több egyházi vezető is együttműködött a kádári rendszerrel, Jakab Attila szerint Orbán Viktor nem akarja megfosztani magát egy ilyen eszközről, amellyel "zsarolhatja" az egyházi hierarchiát. A Le Monde honlapján részletes írásban foglalkozott a Prezi prezentációkészítő szoftverrel, amelynek a héten jelent meg a francia változata, ingyenes és fizetős verzióval is.
A világban eddigi 35 millió felhasználóval rendelkező vállalkozásnak az egymillió új ügyfelet biztosító Franciaország és Kanada fontos piacot jelent - hangsúlyozta a lap. Miután már angol, német, japán, koreai, portugál és spanyol változat is megjelent, az alapítók a mobil applikációkat szeretnék fejleszteni okostelefonokra és táblagépekre. A Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lap "Magyarország: siker vagy önkény?" címmel közölt írást. Valóban vannak mérhető gazdasági sikerek, ezeket viszont részben a befektetők, főleg a bankok rovására kivetett különadók által tudták elérni.
A bankadót Budapest határozatlan ideig meghosszabbította, és a szerző szerint ez az adó mutatja, hogy Orbán nem unortodox, hanem önkényes gazdaságpolitikát folytat. A cikkíró szerint eddig a pártok mindig drága és a végén nem finanszírozható választási ígéretekkel nyertek. Orbán most szakít ezzel a trenddel és "nemzeti jelszavakkal fogja meg a választóit, nem pénzügyi kérdésekkel." Nincs izgalom a vasárnapi parlamenti választásokkal kapcsolatban Magyarországon - a Fidesz biztos nyerésre számíthat - írta a Der Standard című osztrák lap.
"Orbán saját igényeire és ízlésére formálta az országot" - utalt az elmúlt időszak jogalkotási gyakorlatára a szerző. A lap előrejelzése szerint a vasárnapi választáson az lesz a kérdés, hogy Orbán Viktornak és jobboldali nemzeti pártjának sikerül-e ismét elérni a kétharmados többséget. A Der Standard Holtpontra jutott a magyar macska-egér játék című kommentárja szerint "Viviane Reding Orbán Viktor ellen - brutális volt". A szerző felsorolta a magyarországi intézkedéseket bíráló EP-jelentések sarokpontjait.
A magyar miniszterelnök "részben vagy egészben teljesítette az elvárásokat, de újabb (szóbeli) provokációval jött elő. Mára lenyugodott a helyzet. Holtpontra került." A Der Standard a paksi atomerőmű bővítéséről szóló kormányközi megállapodás aláírásáról szóló cikkben emlékeztetett arra, hogy a Roszatom két új reaktorral bővíti ki a paksi atomerőművet, amihez Magyarországnak orosz állami bankok nyújtanak hitelt. Magyarország így tízmilliárd euróval lesz Moszkva adósa. A cikkíró szerint "megkérdőjelezhető a 10 milliárd euró adósság kérdése. Orbán hatalomra lépése után azt jelentette be, hogy az adóssághegyet, amelyet az elődei hagytak, leépíti. Ez csak igen szerényen sikerült." (MTI)
