Drágább hitelekhez és körbetartozási hullámhoz vezethet a fizetési meghagyás rendszerének átalakítása
A fizetési meghagyásos rendszer jelenlegi működése és tervezett átalakítása, és a már lezárt devizahiteles ügyek újranyitása is kiemelt téma volt a Portfolio Követeléskezelési Trendek konferencián, Budapesten.
A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze Magyarországon, segítségével pereskedés nélkül, gyorsan és hatékonyan hozzájuthat harmincmillió forintot meg nem haladó jogos követeléséhez az, akinek tartoznak. Magánszemély és szervezet egyaránt kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást, például akkor, ha az adósa nem fizeti vissza a kölcsönt, a bérlője tartozik a bérleti díjjal vagy valaki – akár többszöri felszólítás ellenére – nem fizeti be a lejárt számlát.
Négyszázmilliárd forintnyi követelés érvényesítése a tét
A bruttó hazai termék fél százalékát, mintegy 400 milliárd forintot követelnek évente adósoktól fizetési meghagyásos eljárás keretében Magyarországon, 400–500 ezer eljárásban – ismertette előadásában Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi ügyvezetője. A követelések több mint harmada kapcsolódik banki hitelekhez és magánkölcsönökhöz, 8 százalék telekommunikációs szolgáltatásokhoz, másik 8 százalék vállalkozási szerződésekhez, jellemzően az építőiparban, 7 százalék adásvételi szerződésekhez, 5 százalék a közműszolgáltatásokhoz.
Három százalékban, mintegy tízmilliárd forint értékben pedig társasházak indítanak fizetési meghagyást a közös költséget nem fizető tulajdonosok ellen. A fizetési meghagyásos eljárások körülbelül 5–6 százaléka alakul perré, azaz ilyen arányban vitatják a kötelezettek a követelést. Az ügyek háromnegyede 200 ezer forintos érték alatti, és csak öt százalék haladja meg az egymillió forintot. Ahogy növekszik a követelés értéke, úgy nő az ellentmondások aránya.
A fizetési meghagyásos eljárás 2010 júniusától került át közjegyzői hatáskörbe még a Bajnai-kormány idején, 2009-ben hozott törvénymódosítással. Korábban a bíróságok feladatkörébe tartozott, de ott sem bírók, hanem bírósági titkárok bocsátották ki érdemi vizsgálat nélkül a fizetési meghagyásokat. Eredetileg a bíróságoknak kellett volna bevezetni az elektronikus rendszert, de miután egy év után el sem kezdődött a kiépítés, a közjegyzőket bízták meg, akik egy év alatt saját költségen kiépítették és elindították az azóta is működő elektronikus rendszert.
Lassulhat a fizetési meghagyások kibocsátása, tízmilliárdokba kerülne az államnak
A közjegyzői hatáskörben a fizetési meghagyások kibocsátása a korábbi több hónapról vagy akár több mint egy évről túlnyomórészben egy napra csökkent – idézte fel a MOKK jogi ügyvezetője. A fizetési meghagyások átlagosan 94 százalékban jogerőre emelkednek, mert a kötelezettek nem vitatják a követelést. Az elektronikus fizetési meghagyásos rendszer kiépítése úttörő szerepet játszott az igényérvényesítés modernizálásában, ez lett a jogérvényesítés legfőbb és legolcsóbb módja, ez az igazságszolgáltatás egyik legjobban működő eleme.
Amennyiben a közjegyzői hatáskörből ismét a már most is túlterhelt bíróságokoz telepítenék a fizetési meghagyásos eljárást, azzal kell számolni, hogy rendkívül lelassul a meghagyások kibocsátása. A rendszer kiépítése várhatóan öt év, költsége folyó áron 83 milliárd forint, éves fenntartási költsége 26 milliárd forint lenne. Jelenleg a közjegyzők állami finanszírozás nélkül működtetik a rendszert úgy, hogy 2010 óta nem nőtt a 3 százalékos eljárási díj, amely megegyezik a 2010 előtti bírósági illeték mértékével, miközben a korábbi 450 ezer forintos illetékplafon 300 ezerre csökkent.
A számítások szerint a közvetlen költségek mellett mintegy 130 milliárd forint plusz állami költséggel kell számolni, egyrészt az adóbevételek kiesése, másrészt az állami és önkormányzati szektorban keletkező hiányok miatt, hiszen a fizetési meghagyásos eljárások körülbelül 22 százalékát állami vagy önkormányzati szereplők indítják el (például közműcégek).
Nőhetnek a hitelkamatok és az infláció
Ha elhúzódik vagy akár átmenetileg leáll a követelésérvényesítés, akkor a törlesztési kockázatok miatt emelkednek a hitelfinanszírozás költségei, nőnek a hitelkamatok, emelkedik az infláció, valamint az adósok is rosszul járnak, mert például az ügyek elhúzódása miatt magasabb lesz a késedelmi kamatteher.
Az eljárást több ponton fejlesztené a közjegyzői kamara, elsősorban azért, hogy csökkenjen az át nem vett fizetési meghagyások aránya. A MOKK már tíz éve szeretné elérni, hogy a jogosultnak már a fizetési meghagyásos eljárás indításához kötelező legyen megadnia az adós négy természetes személyazonosító adatát, ne csak a végrehajtás indításánál. Így már a közjegyző tudná ellenőrizni a nyilvántartásban, hogy jó adatokat adnak-e meg. Azt is javasolja a kamara, hogy az állandó lakcím helyett a tartózkodási helyre kelljen kézbesíteni a fizetési meghagyást.
A konferencián tartott szakértői kerekasztal-beszélgetésen Oroszné Tantó Csilla, az EOS Faktor Zrt. csoportvezetője hangsúlyozta, a jogbiztonság a társadalom minden szereplőjének érték, a fogyasztónak, a pénzügyi szektornak és az államnak is. Bodzási Balázs közjegyző arra hívta fel a figyelmet, a jelenlegi tervek veszélyeztetik a végrehajtási rendszer fenntartását, ami pedig az állam kötelessége lenne, mert elengedhetetlen a gazdaság működéséhez. Ha akár átmenetileg is leáll a végrehajtás, az nemzetgazdasági szinten beláthatatlan következményekkel fog járni: a bankokat leminősítik, az ország versenyképessége csökkenni fog.
Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke aggályosnak tartja, hogy jogerős ítéletek alapján indított végrehajtásokat is felfüggesztett az új Országgyűlés. Szerinte nagyon rossz üzenet a befektetőknek, hogy lezárt, jogerős ügyeket újranyitnak visszamenőleg.
