Külföldi sajtó Magyarországról
Az infláció ráadásul meghaladta a júliusban mért 5,8 százalékos éves ütemet, vagyis "rossz irányba" halad a 3 százalékos kitűzött célszinthez képest. A Financial Times tudósítója idézi a Barclays bankcsoport felzárkózó piaci elemzőjét, Daniel Hewittot, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meglepetésszerű múlt havi kamatcsökkentése, valamint Orbán Viktor "összezavaró hatású kettős beszéde" az EU/IMF-hitel ügyében 2,5 százalékkal gyengítette a forintot. Mindez nem lenne túl aggasztó, ha Magyarország szembenézne a 2013-as költségvetésben szereplő kétes számokkal, és őszintén hozzákezdene annak a sokszor elismételt, türelmesen elmagyarázott feltételrendszernek a teljesítéséhez, amely minden EU/IMF-hitelhez szükséges. Sajnálatos módon egyik sincs napirenden - áll a Financial Times blogrovatának írásában.
Ez az első alkalom, hogy a magyar igazságszolgáltatás az "1956-os szovjetellenes felkelés leverése" miatt eljárást indított egy egykori vezető ellen - írta Biszku Béla őrizetbe vétele kapcsán szerdán a Le Figaro. A francia konzervatív lap megemlítette, hogy a budapesti és a salgótarjáni sortüzek elrendelése miatt háborús bűntettel megvádolt egykori belügyminiszter az egyetlen még életben lévő volt vezető, aki felelősségre vonható a történtekért.
A Le Monde terjedelmes írásban emlékezett meg az augusztusban elhunyt Zwack Péterről, akinek neve Joelle Stolz tudósító szerint a magyarok számára az Unicum és egy, a XX. század viharait átvészelő nagyszabású élet szinonimája. Zwack Péter nyugodtan élte a magát asszimiláltnak gondolt közép-európai zsidó nagypolgárság életét Budapesten 1944 tavaszáig, amikor Eichmann és náci társainak megérkezésével megkezdődött a zsidók tömeges deportálása. A következő megpróbáltatás 1948-ban történt, amikor is a gyárat államosították, s a kommunista rezsim az Unicum nevet jogtalanul használva hamis recept alapján gyártott italt értékesített. Az apjával Nyugatra távozott Zwack Péter csak a hetvenes években tért vissza Európába, majd 1988-ban Magyarországra. 1990-ben pedig visszavásárolta az 1948-ban államosított családi vagyont. A "demokratikus Magyarország jelképeként" 1990-ben kinevezték Magyarország washingtoni nagykövetévé, amiért amerikai állampolgárságáról lemondott, de 1991 áprilisában meg kellett válnia tisztségétől, miután erős kritikával illette Jeszenszky Géza akkori külügyminisztert. Ezt követően a liberális SZDSZ-hez került közel, s 2002-ig az Országgyűlés független képviselőjeként működött. "A sors iróniája, hogy a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány egyik első intézkedése volt az otthoni pálinkafőzés engedélyezése" – írta a Le Monde.
Németországban a Die Welt című konzervatív lap a magyarországi antiszemitizmusról közölt elemzést szerdai számában. Az antiszemita kísértés címmel megjelent írásban a szerző, Boris Kálnoky úgy vélte, hogy a kormány igyekszik megszabadulni "a zsidóellenesség vádjától", ugyanakkor e törekvés során "figyelnie kell a választókra, akik átpártolhatnak a szélsőjobbhoz". Megjegyezte: a több mint 100 ezer fős budapesti zsidó közösségben "sokan egyre láthatóbban, egyre nyíltabban vállalják identitásukat", ugyanakkor "aggodalomra ad okot", hogy parlamenti képviselettel rendelkezik egy párt, amely "tudatosan felidézi" a 19. századi eredetű magyar "politikai antiszemitizmus (...) szörnyű szellemiségét".
A Fidesz számára ez "nehéz helyzetet" teremt, hiszen a jobboldali táborban olyan szavazók "kegyét is keresnie kell", akik előítéletekkel viszonyulnak a zsidókhoz. Ilyen helyzetben pedig mindig az a veszély fenyeget, hogy ártalmatlanként tüntetik fel, elbagatellizálják a problémát - írta a szerző. Az elemzéshez illesztett rövid tájékoztatóban Kálnoky egyebek között ismertette, hogy Budapesten él a legnagyobb zsidó közösség Kelet-Európában, de 2009 óta az antiszemita erők egyre nagyobb teret nyernek az országban. Az írások a lap internetes kiadásában is megjelentek. (MTI)
