Lassulás után gyorsulás vár az inflációra
Idén januárban stagnált a 12 hónapra visszatekintő infláció, 2,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, ami megegyezik az egy hónappal korábbival. Decemberhez képest 0,3 százalékkal nőttek az árak, mivel számos termék drágult.
Drágulás vs. árcsökkenés
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az üzemanyagok ára például a havi átlagos drágulást meghaladó mértékben, 1,5 százalékkal emelkedett decemberhez képest. A Brent olaj árfolyama ugyanis januárban többéves csúcsra, 70 dollár fölé drágult, mivel a nemzetközi konjunktúrának köszönhetően a kereslet meghaladta a kínálatot.
Mennyire vagy spórolós? ITT megtudhatod!
Bár a halfélék ára az áfacsökkentés eredményeként több mint 5 százalékkal mérséklődött, az élelmiszerek jelentősen, 1,5 százalékkal drágultak havi összevetésben. Ezen belül a nem feldolgozott élelmiszereknél még komolyabb, 3,2 százalékos volt az áremelkedés. Ennek hátterében pedig a friss zöldségek és gyümölcsök drágulása áll, de ez az év elején megszokott folyamat. A tartós fogyasztási cikkeknél stagnálás volt, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi adatok szerint ezen termékek iránt nagy a kereslet.
Decemberhez képest több piaci szolgáltatás is drágult, ugyanakkor az internetszolgáltatás alacsonyabb áfája miatt mérséklődött a telefon- és internetszolgáltatások díja. „Ha az áfacsökkentés hatását nem számoljuk, akkor az éves infláció januárban legalább 0,1 százalékponttal magasabb lett volna, ami gyorsulást jelentett volna.
A múlt évben közel 30 százalékos növekedést produkáló építőipar is hatással van az inflációra, az építőipari termelői árak ugyanis 2017-ben több mint 5 százalékkal emelkedtek” – tette hozzá a szakember.
Gyorsulásra van kilátás
Németh Dávid szerint februárban 2 százalék körüli szintre lassulhat a mutató, majd az első negyedév után jöhet a gyorsulás. Elsősorban a belső piacon látható fokozott kereslet, valamint a nemzetközi szinten is gyorsuló infláció miatt.
Utóbbit mutatja többek között az, hogy az Eurostat által mért harmonizált infláció 2014-től 2016-ig az EU-ban átlagosan 0 százalék körül volt, míg 2017-ben már 1,7 százalékos volt. Ez a folyamat pedig az importált infláció miatt felfelé húzza a magyar árindexet. A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid arra számít, hogy idén decemberre az infláció elérheti a 3 százalékos szintet.
