Magyarország 2026 – a stagnálásból való fordulat, de nyitott kockázatokkal

A háztartások fogyasztása kulcsszerepet játszik 2025-ben és 2026 elején, amely valójában megakadályozta a mélyebb recessziót. A kormányzati transzferek és a bérek növekedése elsősorban az év első felében támogatja a keresletet, azonban az inflációs nyomás várható visszatérése és a valószínű fiskális konszolidáció miatt a fogyasztói dinamika fokozatosan mérséklődhet. Egy olyan gazdaság számára, amely nagymértékben a belföldi keresletre támaszkodik, ez strukturális sebezhetőséget jelent.

Az ipar továbbra is a gazdaság gyenge pontja. Bár 2026-ban enyhe élénkülés várható az új külföldi beruházások beindulása révén, a magyar ipar továbbra is erősen Németország alakulásához kötődik. A januári IFO üzleti klímaindex Németországban, amely 87,6 ponton maradt és elmaradt a piaci várakozásoktól, megerősíti, hogy a német cégek óvatosak – mind a jelenlegi helyzet értékelésében, mind a következő hónapok kilátásait illetően. A közép-európai gazdaságok számára ez azt jelenti, hogy a jelentősebb külső növekedési impulzusra egyelőre nem lehet biztosan számítani.

– A külső környezet, különösen Németország alakulása, egyelőre nem nyújt erős növekedési impulzust a régiónak. A várható élénkülés inkább a belföldi tényezőktől függ, ezért sérülékenyebb a deviza-ingadozásokkal szemben – hívja fel a figyelmet Jacek Jurczynski, az Akcenta vezérigazgatója.

Ez a gyengébb külső környezet és a belföldi, fiskálisan támogatott növekedés kombinációja a pénzpiaci alakulásban is tükröződik. A magyar forint 2026-ba a korábbi év jelentős erősödését követően lép, azonban a további alakulás érzékeny lesz a jegybank döntéseire, az inflációs pályára és az áprilisi választásokkal kapcsolatos politikai bizonytalanságra. Még a relatíve stabil átlagárfolyam mellett is nagyobb rövid távú volatilitás várható, különösen az eurózóna makroadatainak és a globális hangulatváltozásoknak megfelelően.

A vállalatok szempontjából a 2026-os év nemcsak a gazdasági növekedés visszatéréséről szól, hanem elsősorban a bizonytalanság kezeléséről. Olyan környezetben, ahol a gazdasági fejlődés átmeneti ösztönzőkre és gyenge külföldi keresletre épül, a kockázatok – köztük az árfolyamkockázatok – kezelése kiemelt jelentőségűvé válik.

Éppen ezen múlik, hogy a várható élénkülés valóban stabil árrésben és pénzügyi biztonságban jelenik-e meg a vállalatoknál.