Lázár: emeljék meg a földvásárlási hitelkeretet!

Az állami földek értékesítésével összefüggésben Lázár János közölte: azt kezdeményezi a nemzeti banknál, hogy a 150 milliárd forintos fejlesztési banki hitelkeretet duplázzák meg. Indoklásul elmondta, hogy eddig már 125 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek a gazdák, akik állami termőföldet akarnak venni, így két napon belül kimerülhet a keret. Tudatta, hogy a meghirdetett 25 ezerből eddig mintegy 18 ezer hektár állami földet értékesítettek.

A miniszter szólt a mezőhegyesi ménesbirtokról is, amellyel kapcsolatban a kormány sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy - mint fogalmazott - az ellenzéki pártok félrevezették és megzsarolták az ott dolgozókat. Hangsúlyozta: a kormány nem akar konfliktust a mezőhegyesi önkormányzattal. A kabinet mind a 400 dolgozó munkaviszonyáról gondoskodni fog az újjáalapított mezőhegyesi mintagazdaságban - közölte Lázár János. Azt ígérte, a napokban felkeresi majd a település polgármesterét, aki adóbevételkieséstől tart.

A kormány kész megvizsgálni ennek kompenzálását - mondta a tárcavezető. A Miniszterelnökség vezetője szerint az ügyben az MSZP "egy nyolcezer hektáros nagybirtok mellett teszi le a voksot". Azt is közölte, hogy a kormány támogatja Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök törvényjavaslatát, amellyel a föld tulajdonosa a hosszú távra kötött haszonbérleti szerződés megkötése után öt évvel, majd később rendszeresen felülvizsgálhatná a bérleti díjat.

A paksi beruházással összefüggésben úgy fogalmazott: az Európai Bizottság lényegében megtámadta Magyarországot azzal, hogy minden ügyben, ami az asztalán volt, eljárásokat indított. Mind mondta, bízik abban, hogy akik kudarcot vallottak a bevándorláspolitikában, leszerepeltek a bevándorlás megállításában, azok most nem állnak bosszút és nem a sértődöttség és düh beszél belőlük, de nehéz a tucatnyi vizsgálatot ettől függetleníteni. Paks "köszöni jól van és megy előre" - jelentette ki, hozzátéve, hogy folyamatosan konzultálnak a bizottsággal és készek a kompromisszumra.

Lázár János a gazdaság és a megfizethető lakossági áram szempontjából is létfontosságúnak nevezte az atomerőmű kapacitásnak fenntartását és azt, hogy az tartósan állami kézben maradjon. A tárcavezető egy kérdésre arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés befagyasztására nem kötelezhetik az államot az energetikai szolgáltatók feljelentése nyomán indult kötelezettségszegési eljárásban, azonban arra van esély, hogy a veszteségeiket kompenzálnia kell az államnak. Ez a lakosságot nem érintheti - tette hozzá.

Jelezte azt is, hogy ha az állam megállapodás helyett bíróságra megy, akkor 100 milliárdos per előtt áll, kétséges kimenetellel. Megkérdezték arról is, hogy érintheti-e Magyarországot, hogy Oroszország felfüggesztette a gáz továbbítását Ukrajnába. Azt felelte: a döntés a tranzitot nem érintette, a hazai gázellátás biztonságban van és Magyarország szükség esetén Szerbiának is tud gázt adni. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy jövőre 2000 milliárd forint uniós forrást terveznek kifizetni, ennek első lépéseként decemberben 1800 milliárd értékű felhívást jelentetnek meg. Ennek részeként mintegy 1300 milliárd forint értékű közlekedési beruházás elindításáról döntött a kormány.

Lázár János ide sorolta a 3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukcióját 125 milliárd, a MÁV motorvonat-beszerzését 85,2 milliárd, az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának megépítését 79 milliárd, az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakaszát 48 milliárd, a megyei jogú városok vasútállomásainak felújítását 42 milliárd, az M7-es és Kaposvár összekötését 63 milliárd forintos költséggel. Kiemelte azt is, hogy jövőre a nyertes vállalkozások által igényelhető előleg összegét a jelenlegi 30 százalékról 50-re emelik.

Lázár János a tájékoztatón azt is elmondta, hogy elveszítették a Századvég-tanulmányok kiadásával kapcsolatos pert, így a Miniszterelnökség napokon belül - elektronikus úton - kiadja a perelő újságírónak a több mint 30 ezer oldalnyi dokumentumot. Ismertette továbbá azt a kormányzati szándékot, amely a 19. század második és a 20. század első felében - 1947-ig - hivatalban lévő miniszterelnökök sírjainak felújítására vonatkozik. Szerinte ez mintegy százmillió forintból megvalósítható, hangsúlyozta ugyanakkor: háborús bűncselekmény miatt elítéltek sírját nem kutatják fel. Az RTL Klub kitiltását a Parlamentből a tárcavezető kérdésre úgy kommentálta: mindenkinek be kell tartania a törvényhozás épületében előírt szabályokat.   (MTI)