A brit élelmiszercégek többségének károkat okoz a Brexit

A tárca reprezentatív vizsgálatába bevont 600 kis- és közepes élelmiszeripari cég 55 százaléka számolt be arról, hogy a Brexit után, 2021 januárjától bevezetett új kereskedelmi szabályozás miatt visszaesett az Európai Unió piacaira irányuló exportjának nyereségessége.

Legutóbbi átfogó helyzetértékelésében a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is arra a megállapításra jutott, hogy maradandó költségemelkedéseket okozott a brit exportőröknek Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.

A WTO-jelentésben idézett adatok szerint a nagy-britanniai központú kisvállalatok uniós exportja a Brexit óta 30 százalékkal zuhant, és 16 400 brit kisvállalat teljesen beszüntette kivitelét az Európai Unióba.

A brit agrártárca pénteken ismertetett felmérésében megkérdezte azokat az élelmiszeripari vállalatokat, amelyek felhagytak uniós exportjukkal, hogy ennek a döntésüknek mi volt a fő oka, és a válaszadók 69 százaléka a Brexittel járó többletterheket nevezte meg.

Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket tartanának szükségesnek az EU-piacokra irányuló exportjuk növeléséhez vagy újraindításához, a DEFRA vizsgálatába bevont kis és közepes élelmiszeripari vállalatok 79 százaléka a kivitellel járó adminisztrációs feladatok csökkentését jelölte meg.

A válaszadók 78 százaléka emellett a kereskedelmi költségek mérséklését, 71 százalékuk a határátkelőknél kialakuló ügykezelési késedelmek csökkentését is elengedhetetlennek nevezte.

A Brexit előzményeként a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe, és Nagy-Britannia 2020-ban távozott az Európai Unióból, valamint az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.

Andy Burnham munkáspárti brit miniszterelnök ugyanakkor legutóbbi nyilatkozataiban többször is kijelentette, hogy a Brexit több kárt okozott a brit gazdaságnak, mint amennyi hasznot hajtott.
Burnham az elmúlt hetekben több lehetőséget is felvetett az EU-hoz fűződő kapcsolatrendszer szorosabbra vonására, és ezek közül nem zárta ki az újbóli teljes jogú brit EU-tagságot sem, sőt azt sem, hogy belátható időn belül ismét népszavazást írjanak ki erről.

A brit miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, hogy ezeket a kérdéseket a 2029-ig tartó jelenlegi parlamenti ciklusban a kormány nem tűzi napirendre.