Siess venni, mert ennyi lesz az EURÓ árfolyama 2027-ben

A következő év árfolyamát elsősorban a költségvetési hiány alakulása, a jegybank kamatpolitikája és az energiaárak határozhatják meg.

Jelentős utat járt be a forint az elmúlt hónapokban. Márciusban még 396 forint fölött is járt az euró, júniusban átmenetileg 350 forint alá süllyedt az árfolyam, november elejére pedig a 362–365-ös sávban stabilizálódott. Az erősödést a politikai kockázatok mérséklődése, a kedvezőbb inflációs adatok és a magas kamatszint segítette. A szeptemberi infláció 1,6 százalékra csökkent, a Magyar Nemzeti Bank pedig 5,5 százalékon tartotta az alapkamatot.

A kedvező árfolyam mögött ugyanakkor továbbra is sérülékeny gazdasági egyensúly húzódik meg. A növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás támogatja, bár az ipari termelés friss, éves összevetésben 8,2 százalékos bővülése biztató jel.

A 2027-re várt 2,4–2,9 százalékos GDP-növekedéshez azonban a magánberuházások élénkülésére is szükség lesz. További gondot jelenthet, hogy a bérek jövőre 7,5–8,5 százalékkal emelkedhetnek, a termelékenység viszont mindössze 1,5–2 százalékkal javulhat. Ez különösen az exportorientált vállalatok versenyképességét ronthatja.

A magas kamat védi a forintot, de korlátozza a jegybank mozgásterét

A forint egyik legfontosabb támasza továbbra is a kamatkülönbözet. Az MNB 5,5 százalékos alapkamata mintegy három százalékponttal haladja meg az Európai Központi Bank irányadó kamatát, ami vonzóvá teszi a magyar eszközöket a nemzetközi befektetők számára.

A kamatelőny gyors csökkenése azonban tőkekiáramlást és árfolyamgyengülést válthat ki. Az AKCENTA CZ ezért 2027 végére is 4,75–5 százalék körüli alapkamattal számol, az infláció pedig ismét 3 százalék fölé emelkedhet.

A hazai fizetőeszközt a javuló külső egyensúly is támogatja. Az AKCENTA CZ előrejelzése szerint a folyó fizetési mérleg többlete 2027-ben elérheti a GDP 2,2 százalékát.

Emellett 3,5–5 milliárd eurónyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, amennyiben a kifizetések feltételei teljesülnek. Ezek a devizabevételek mérsékelhetik a forintra nehezedő nyomást, ám a kedvező külső egyensúlyt az energiaimport drágulása veszélyeztetheti.

A költségvetés és a gázárak jelenthetik a legnagyobb kockázatot

A 2027-es költségvetés végrehajtása meghatározó lehet a befektetői bizalom szempontjából. A kormány 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki, az AKCENTA CZ azonban 5,1–5,4 százalékos deficittel számol.

A tervezett, mintegy 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentés megvalósítása mellett az államadósság finanszírozása is komoly terhet jelent. A kamatkiadások jövőre elérhetik a 3500–3700 milliárd forintot. A költségvetési célok elvétése magasabb állampapírhozamokat eredményezhet, és a hitelminősítői besorolást is veszélyeztetheti.

További kockázatot jelenthet a lakossági megtakarítások átrendeződése. Az alacsony infláció miatt mérséklődő állampapírkamatok a megtakarítók egy részét euróalapú vagy külföldi befektetések felé terelhetik, ami növelheti a devizakeresletet. A külső tényezők közül az energiaárak alakulása lehet a legmeghatározóbb.

Az európai földgáz TTF-ára az év eleji 28 euró alatti szintről október végére 95 euró közelébe emelkedett, és november elején is 85 euró felett járt megawattóránként. Az AKCENTA CZ számításai szerint a magasabb gázárak havonta 350–450 millió euróval csökkenthetik Magyarország külkereskedelmi többletét. A drágulás a vállalati költségeket és a rezsitámogatások finanszírozási igényét is növelheti.

Három lehetséges árfolyampálya 2027-re

Az AKCENTA CZ három forgatókönyvvel számol a következő évre:

1. Alapforgatókönyv – 55 százalékos valószínűség: 365–380 forintos euróárfolyam, 372 forint körüli éves átlaggal. Ez mérsékelt forintgyengülést feltételez, fokozatos kamatcsökkentés, a tervezettnél valamivel magasabb költségvetési hiány és 70–80 euró körüli gázárak mellett.

2. Kedvező forgatókönyv – 20 százalékos valószínűség: 350–362 forintos euró, 356 forint körüli éves átlaggal. Ehhez a költségvetési célok teljesülése, az energiaárak mérséklődése és az uniós források zavartalan beáramlása szükséges.

3. Kedvezőtlen forgatókönyv – 25 százalékos valószínűség: 385–405 forintos euróárfolyam, 392 forint körüli éves átlaggal. A jelentősebb költségvetési hiány, egy esetleges hitelminősítői leminősítés vagy a tartósan magas energiaárak vezethetnek ehhez a pályához.

A három forgatókönyv közötti jelentős eltérés a vállalati pénzügyi tervezés szempontjából is figyelmeztető. A gyengébb forint az importőrök beszerzési költségeit emeli, az erős árfolyam pedig az euróban számlázó, forintban bért fizető exportőrök jövedelmezőségét ronthatja.

Az AKCENTA CZ arra is felhívja a figyelmet, hogy az alacsonyabb euróhitelkamat önmagában nem garantál olcsóbb finanszírozást. Egymilliárd forintnak megfelelő hitelnél a három százalékpontos kamatelőny évente mintegy 30 millió forintos megtakarítást jelenthet. Ha azonban az euró árfolyama 365-ről 377 forintra emelkedik, a devizatartozás forintértékének növekedése már meghaladhatja ezt az összeget.

Az AKCENTA CZ szakértői szerint a vállalatoknak érdemes kihasználniuk a jelenlegi viszonylagos árfolyamnyugalmat devizakitettségük felülvizsgálatára. A 2027-es pénzügyi terveket célszerű több árfolyam-forgatókönyvre alapozni, a jelentősebb devizakockázatokat pedig megfelelő fedezeti ügyletekkel kezelni. A forint stabilitása fennmaradhat, ehhez azonban a költségvetési fegyelem, az óvatos kamatpolitika és a külső gazdasági feltételek kedvező alakulása egyaránt szükséges.