Hányas fokozaton fogyaszt a gázkonvektor a legkevesebbet?

Sokan a számlától tartva egészen alacsonyra tekerik a konvektort, majd pulóverben, takaró alatt ülve próbálják átvészelni az estét. A kisebb fogyasztás valóban megtakarítást hozhat, de néhány fokkal magasabb szobahőmérséklet nem feltétlenül jár akkora kiadással, mint amekkorától tartanak. Más helyzetben viszont éppen a kedvezményes gázkeret kimerülése teszi drágává a plusz meleget.

Mit állítunk valójában a számozott gombbal?

A termosztatikus gázkonvektor számozott szabályozója elsősorban a kívánt hőmérsékletet határozza meg. Ha hidegebb van, a készülék fűt; a beállított érték elérésekor az automatika típustól függően visszaveszi vagy leállítja a főégőt. A magasabb állás tehát nem rögzített fogyasztási szorzó.

A FÉG egyik kezelési útmutatója az MP szabályozós változatnál a 2-eshez 17, a 3-ashoz 20, a 4-eshez 23 Celsius-fokot rendel. Ezek az érzékelő környezetére vonatkozó tájékoztató értékek, nem minden konvektorra érvényes szobahőmérsékletek. Más szabályozónál a skála eltérhet. A saját készülék útmutatója és egy külön szobahőmérő ad használható támpontot. 

Nem azt érdemes kérdezni, hogy „hármas vagy négyes?”, hanem azt: hány fok van ténylegesen ott, ahol ülünk?

Az őrláng és az alacsony fűtési fokozat nem ugyanaz

A köznyelvi „tartalékláng” jelenthet pusztán őrlángot, de a főégő kis lángját is. A kettő fogyasztása és hőleadása különbözik.

Az őrláng fő feladata a begyújtás biztosítása. Fogyaszt gázt, de nem helyettesíti a rendes szobafűtést. Egyes minimumállásoknál lehűléskor a főégő is bekapcsolhat; a pontos működés készülékfüggő. fegkazan.hu

Ezért az a kérdés, hogy mennyibe kerül az őrlángról „feltekerni hármasra”, önmagában nem számolható ki. Tudni kellene, mennyire hűlt le a szoba, mekkora a hővesztesége, és hány órán át szeretnénk melegebbet.

Miért nő a fogyasztás, ha melegebbet szeretnénk?

A fűtés az ablakokon, falakon és a légcserével távozó hőt pótolja. Azonos körülmények között nagyobb belső–külső hőmérséklet-különbséghez nagyobb hőveszteség tartozik. Az alacsonyabb belső hőmérsékleten elérhető megtakarításnak ez az alapja. 

Ha kint 0 °C van, bent pedig 18 °C, a különbség 18 fok. Ha bent 20 °C-ot tartunk, a különbség 20 fok. Egy leegyszerűsített, állandósult modellben a hőigény változása:

20 ÷ 18 = 1,111, vagyis körülbelül 11 százalékos növekedés.

Ez nem minden lakásra érvényes fogyasztási előrejelzés. A napsütés, a szomszédos lakások fűtése, a szél, a szellőztetés, a készülék hatásfoka és az őrláng fogyasztása is módosítja az eredményt.

A modell azt mutatja meg, hogy két fokkal melegebb szoba nem jelent automatikusan kétszeres fogyasztást, még akkor sem, ha ehhez a szabályozón feltűnően magasabb számra kell fordítani a gombot.

Egyszerű számítás: mennyibe kerülhet 18 helyett 20 fok?

Vegyünk egy példabeli szobát, amelynek konvektora 0 °C-os külső hőmérséklet mellett napi 3 köbméter gázt használ el a 18 °C fenntartására. Ez feltételezett kiinduló adat, nem országos átlag.

A számolásban változatlan hatásfokot feltételezünk, és a teljes fogyasztást közelítőleg a hőmérséklet-különbséggel arányosítjuk. Az őrláng fogyasztását ebben az egyszerű modellben nem választjuk külön.

Húsz fokhoz így:

3 × 20 ÷ 18 = napi 3,33 köbméter gáz

tartozik. A különbség napi körülbelül 0,33 köbméter, harminc nap alatt pedig 10 köbméter többletgáz.

A költséghez kerekítve 100 Ft/m³ kedvezményes és 766 Ft/m³ magasabb árat használunk. Ezek 34,8 MJ/m³ fűtőértékkel és 1-es korrekciós tényezővel számolt szemléltető értékek.

A 2026. november 13-án ellenőrzött díjak alapján a kedvezményes bruttó gázdíj 2,86512 Ft/MJ, a magasabb díj 22,002 Ft/MJ. A tényleges köbméterár a számlán alkalmazott tényezőktől függ. 

Saját, egyszerűsített modellszámítás, végig azonos külső hőmérséklettel. A két költségoszlop azt feltételezi, hogy a teljes többletfogyasztást az adott áron számolják el. Az alapdíjat nem tartalmazza, mert az a magasabb fokozattól önmagában nem változik.

A példában a 18 helyett 20 fok kedvezményes gázzal napi mintegy 33 forint, magasabb áron napi körülbelül 255 forint többletet jelent.

Ez azonos helyiség folyamatos hőmérséklettartásának összehasonlítása, nem egy őrlángon lehűlt lakás egyszeri felfűtésének ára.

Mi van, ha már 16 fokban ülünk?

Ugyanebben a modellben, azonos szobánál 16 °C-hoz havi 80, 20 °C-hoz havi 100 köbméter tartozna.

A négyfokos emelés így 25 százalékos, azaz 20 köbméteres többlet lenne: kedvezményes áron körülbelül 2000, magasabb áron 15 320 forint harminc napra.

Egy másik, rosszabb hőtartású helyiségben ennél jóval nagyobb is lehet az összeg. Ha a kiinduló fűtési fogyasztás kétszer ekkora, azonos modellfeltételek mellett a többlet is kétszeres. Az eredmény ezért saját fogyasztási adat nélkül csak szemléltetés.

A különbség mégis fontos: aki a nagyobb számtól fél a konvektor gombján, könnyen túlbecsülheti a komfortosabb hőmérséklet árát. Aki viszont a kedvezményes keret fölött fogyaszt, annak ugyanaz a hőmérséklet-emelés lényegesen nagyobb kiadást okozhat.

A plusz köbméter ára számít

A lakossági kedvezményes alapkeret felhasználási helyenként évi 63 645 MJ; a kedvezményes év augusztus 1-jétől július 31-éig tart. A számlák közötti felosztás a számlázás és a felhasználás módjától függ. Nem lehet minden hónapban automatikusan ugyanannyi kedvezményes köbméterrel számolni. 

Ha a tíz köbméteres többletből öt még kedvezményes, öt pedig már magasabb áron fizetendő, a példabeli többletköltség:

5 × 100 + 5 × 766 = 4330 forint.

Nem az egész korábbi fogyasztás drágul meg attól, hogy egy rész a magasabb ársávba kerül. A döntésnél ezért azt kell megnézni, milyen áron számolhatják el a többletfogyasztást.

A visszafűtés elviszi a megtakarítást?

A lehűlt lakás visszafűtésekor a konvektor hosszabban működhet, mert a levegő mellett a falak és a berendezés is visszamelegszik. Emiatt az első néhány óra fogyasztásából nem lehet a későbbi napi költséget megjósolni.

Ugyanakkor tévhit, hogy a visszafűtés minden esetben felemészti a letekeréssel elért megtakarítást. Amíg alacsonyabb a belső hőmérséklet, rendszerint kisebb a hőveszteség. A megtakarítás nagysága a lehűlés mértékétől és időtartamától is függ. 

Az észszerű cél a szükségtelen túlfűtés elkerülése, nem az, hogy otthon tartósan fázzunk. A napközbeni távollét és az esti otthon tartózkodás eltérő hőmérséklet-beállítást indokolhat.

Hogyan derítsük ki a saját lakásunkban?

Tegyünk szobahőmérőt a tartózkodási hely közelébe, közvetlen napsütéstől és a konvektor hőjétől távol. Először azt figyeljük meg, milyen hőmérsékletet tart a megszokott állás, majd kis módosítás után hagyjuk beállni az új állapotot.

A gázóra állását több napon át azonos időpontban jegyezzük fel, a kinti és benti hőmérséklettel együtt. Összehasonlításhoz hasonló időjárású napokat válasszunk. A közös mérő más gázkészülékek fogyasztását is mutatja: a főzés és a melegvíz-készítés változása torzíthatja az eredményt. A felfűtés első napját külön kezeljük.

Ha így napi 0,4 köbméteres tartós többletet mérünk, az harminc napra 12 köbméter. A fenti kerekített árakkal ez kedvezményes sávban körülbelül 1200, magasabb sávban 9190 forint többlet. Ez már a saját otthonhoz közelebb álló becslés.

A gázszelep, az őrláng és a készülék belső beállításainak módosítása szakember feladata. A használó a gyártó által erre szolgáló kezelőszervvel állítsa be a kívánt hőmérsékletet.

A jó beállítást a szobahőmérséklet mutatja meg

Nincs minden lakásra érvényes, különösen takarékos „bűvös fokozat”. A kisebb tartott hőmérséklet általában kevesebb gázt igényel, de a megfelelő állás az, amely a szükséges komfortot túlfűtés nélkül biztosítja.

Aki a nagyobb szám miatt fél feljebb tekerni a konvektort, annak érdemes előbb mérnie és számolnia. A bemutatott példában két fokkal melegebb szoba havi ezer forint körüli többletből is kijöhetett, ha a plusz gáz kedvezményes áron maradt. Ugyanez a magasabb ársávban több mint hétezer forint volt.

A döntéshez a gomb száma mellett a tényleges hőmérsékletet, a fogyasztást és az alkalmazott gázárat is látni kell.