Legalább a bankválságra megoldást kell találni az EU-csúcson - elemzők
Az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) csütörtöki elemzése szerint Európa egyszerre három - egymással összekapcsolódó - válsággal küszködik. Az egyik a bankok elégtelen tőkehelyzete és kitettségük a szuverén adósságválságnak, a másik a kormányok súlyos eladósodottsága, és az, hogy némelyiküknek csekély, vagy éppen semmilyen esélye nincs arra, hogy adósságait valaha is visszafizesse.
A harmadik pedig egyes eurótagállamok olyan mértékű versenyképtelensége, amely miatt gazdaságaik a recesszió közelében, vagy ténylegesesen recesszióban van. A CEBR londoni elemzői szerint ebben a helyzetben az elsődleges fontosságú feladat a bankok helyzetének rendezése, ami egyszerre igényel tagállami és EU-szintű intézkedéseket. Tagállami szinten tartalékokat kell képezni a csődbement bankok pénzügyi kisegítésére és esetleges államosítására, uniós szinten pedig ezeknek a tartalékoknak a finanszírozási forrásait kell megteremteni.
A CEBR szerint erről már a hétvégi EU-csúcs végéig egyezségre kell jutni, különben elindul egy folyamat, amelynek végén a tagállami hatóságok nem lesznek képesek kimenteni a bajba került bankokat, és ezen a ponton - a tömeges betétkivonások miatt - már a bankrendszer általános összeomlása fenyegetne. Amikor a bankok alátámasztását szolgáló rendszer megvan, a súlyos adósságproblémákkal küszködő országoknak hozzá kell látniuk az adósságválság megoldásához. Ha ez adósságleírást jelent, akkor ennek kell megtörténnie, és a bankok finanszírozását szolgáló rendszernek ezt lehetővé kell tennie.
Mindehhez előbb hiteles gazdasági növekedési előrejelzések alapján kell meghatározni, hogy mely eurótagállamok tudnak egyáltalán törleszteni. A CEBR londoni szakértői szerint "hihető" növekedési prognózisok alapján Görögország, Portugália és Olaszország valószínűleg nem tudja tartani a jelenlegi törlesztési menetrendet, Spanyolország és Írország azonban jó eséllyel adósságátrendezés nélkül is fizetőképes marad. A lehetséges banki tőkepótlási igények illusztrálására a ház felidézi, hogy a legutóbbi uniós stresszteszt alapján az EU-bankokban valószínűsíthetően 20,4 milliárd euró hiányzik a tőkemegfelelési ráták szigorítására kidolgozott Bázel III-as alapszintű - Tier 1 - pénzügyierő-előírások teljesítéséhez, abban az esetben, ha 2012-ben nem lesznek szuverén adósságleírások az euróövezetben.
Ugyanezen számítás alapján azonban a CEBR szakértői szerint 50 százalékos görög adósságleírás esetén már 39,8 milliárd euró hiányozna a Bázel III-as tőkemegfelelési előírás teljesítéséhez, ha pedig Olaszország és Portugália szuverén adósságának 50 százalékát is le kell írni - bár ezt a cég londoni elemzői is "szélsőséges" feltételezésnek nevezik -, akkor az így számolt bankrendszer-szintű tőkehiány eléri a 115,8 milliárd eurót. A CEBR szerint ugyanakkor még ez a számítás sem veszi figyelembe a továbbháruló másodlagos hatásokat, amelyek tipikusan 3-tól 6-ig terjedő szorzóval többszörözik meg a szuverén adósságleírások banki veszteséghatásait.
A bankok finanszírozására kidolgozandó tervekhez figyelembe kell venni ezeket a hatásokat is, így ezeket a terveket legalább 500 milliárd eurós finanszírozási igényre kell kidolgozni - áll a londoni gazdaságkutató cég csütörtöki elemzésében. Ugyanerről a kérdésről egy másik nagy londoni pénzügyi és gazdaságelemző ház, a Capital Economics szakértői annak a véleményüknek adtak hangot csütörtökön összeállított helyzetértékelésükben, hogy a piac "meglepően csekély csalódottsággal" fogadta azokat az értesüléseket, amelyek szerint az európai bankfelügyelet (EBA) 100 milliárd eurós vagy ennél is kisebb kumulatív tőkehiányt fog megállapítani a várható szuverén adósságleírásokból eredő banki tőkefinanszírozási szükségletekhez képest.
A Capital Economics csütörtöki elemzése szerint a legtöbb becslés ennek legalább a kétszeresére teszi az európai bankrendszer pótlólagos tőkeigényét, ezért kétséges, hogy a derűlátó piaci reakció tartós marad, különösen akkor, ha a hétvégén várt euróövezeti intézkedéscsomag más elemei is elmaradnak a várakozásoktól. A ház szerint az európai döntéshozók arról igyekeznek meggyőzni a befektetőket, hogy Görögország elszigetelt eset.
Márpedig a befektetők valószínűleg "addig nem békülnek", amíg nem érzik úgy, hogy elegendő finanszírozási forrás lett elkülönítve az esetleges nagyarányú spanyol és/vagy olasz szuverén törlesztésképtelenné válás kockázatainak fedezésére is. Ha a piac úgy gondolja, hogy legalább 200 milliárd euró szükséges a bankrendszer összeomlásának elkerülésére, akkor valószínűtlen egy ennél bármennyivel is kevesebbet tartalmazó terv kidolgozásának kedvező fogadtatása - vélekedtek csütörtöki elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői. (MTI)
