MNB - a tanácstagok többsége a kamatszint tartására szavazott (helyesbítés)

A tagok többsége egyetértett abban, hogy a piac egyértelműen elfogadta és visszaigazolta a januári jegybanki alapkamat tartására vonatkozó döntést. (Januárban a jegybank elnöke és két alelnöke 50 bázispontos kamatemelésre szavazott, a négy tanácstag alkotta többség viszont a kamat tartására.) A februári ülés során a tagok egységesen foglaltak állást arról, hogy mielőbb szükséges megkötni a pénzügyi védőhálóra vonatkozó EU-IMF megállapodást.

Többen pedig úgy látták, hogy az inflációs kilátások és a kockázati megítélés érdemi romlása esetén kamatemelés válhat szükségessé. A tanács értékelve a február 28-i előtti folyamatokat, azt állapította meg, hogy az 5 éves CDS-felár (a törlesztési leállás kockázatára kötött piaci biztosítási csereügyletek) 70 bázispontos csökkenése nyomán Magyarország kockázati megítélése érdemben javult. Hasonló képet mutat a német állampapírokhoz viszonyított 5 éves magyar devizakötvény-felár alakulása: egy hónap alatt 60 bázisponttal 735 környékére csökkent a különbözet.

Emellett a közlemény azt is rögzíti, hogy az óvatosan optimista globális befektetői hangulat mellett több kedvező országspecifikus tényező is éreztette hatását. Az IMF tárgyalásokhoz kapcsolódó erősen pozitív piaci értékelés mellett a várakozásoknál kedvezőbb GDP-adatot és az MNB új eszközeinek bejelentését is kedvezően fogadták a piacot, miközben a vártnál magasabb januári inflációs adat után a piaci szereplők inkább kivárásra rendezkedtek be. A tanácstagok rögzítették, hogy az ország kockázati megítélésére a egyértelműen az EU-IMF tárgyalásokkal összefüggő akár pozitív, akár negatív hírek hatnak. Az előrelépés hiánya vagy késése is érdemi változást okozhat a magyar eszközök kockázati megítélésében.

A helyzetértékelés során egyes tanácstagok azt hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság tavalyi 1,4 százalékos növekedése meghaladta az unió átlagát, és kedvezően alakultak a kiskereskedelmi folyamatok is. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a fiskális élénkítés is segítette tavaly a GDP növekedését, és az idén ennek a korrekciója mehet végbe. Egyes tanácstagok arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarország recesszió közeli állapotban van, a külpiaci kereslet romlik, és a beruházások elmaradása miatt a potenciális növekedés további romlásának kockázatai jelentkezhetnek. (MTI)