Szakmai szervezetek közös véleménye a vagyonadóról

Míg egyesek a vagyonadó, mint eszköz célszerűségét kérdőjelezik meg az arányos teherviselés más eszközeivel szemben, mások a szabályozás technikai részleteinek átgondolását sürgetik (miután számos konkrét esetben irreális helyzeteket teremt), valamint a bevezetés lehetséges hosszú távú negatív gazdasági és társadalmi következményeire hívják fel a figyelmet.

A különböző álláspontokban közös volt, hogy a vagyonosabb rétegek nagyobb közteherviselésének elvét a meghatározó többség támogatja, ugyanakkor a méltányos és hatékony megvalósítás módját illetően sok kérdőjel merült fel a vagyonadó jelenleg javasolt formájával kapcsolatban.

A felvetések között ezért hangsúlyosan jelennek meg a forrásadó, illetve a TAO költségvetési bevételeinek növelésére irányuló javaslatok, szemben a jelentős adminisztratív terhekkel járó, előterjesztett vagyonadóval. Utóbbi hosszú távú fenntarthatósága a nemzetközi tapasztalatok alapján is megkérdőjelezhető.

A végrehajtás komplexitását figyelembe véve a társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását és összehangolását. Éppen ezért különösen nagy jelentőségű, hogy több mint tíz, a hazai gazdaság meghatározó szereplőit képviselő szakmai szervezet fogott össze annak érdekében, hogy közösen fogalmazza meg a legfontosabb észrevételeket és javaslatokat.

Bár a szervezetek többsége önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzatnak, fontosnak tartják, hogy a közös álláspontok is megjelenjenek a jogalkotási folyamatban.

Az aláírók az alábbi kérésekkel fordulnak a jogalkotóhoz:

1. A gazdasági visszaforgatások és a társadalmi hozzájárulás elismerése

A vagyonadó lehetséges kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében elengedhetetlennek tartjuk, hogy az adó megállapításakor figyelembe vehetők legyenek a gazdaságba visszaforgatott források.

Ennek megfelelően javasoljuk annak megfontolását, hogy a szabályozás tegye lehetővé a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások adóból történő valamilyen mértékű levonását. Ez a lépés egyértelműen és normatívan mutatná az új kormány piacelvű fordulatának szándékát, azaz, hogy a transzparensen működő, a jelen helyzetben is fejlődőképes cégek helyzetét javítaná.

2. Harmadik adókulcs bevezetése az 1-5 Mrd forint közötti vagyonokra

Az 1-5 Mrd forint közötti vagyonok jellemzően a kisvállalkozókat érintik, ezekre az esetekre javasoljuk egy mérsékelt 0,3-0,5%-os adókulcs bevezetését (amely akár évente emelkedhetne).

3. A likvid forrás és az illikvid vagyonelemek körültekintő kezelése

Az elmúlt 35 év gazdasági folyamatai, és azok letükröződése a társaságok mérlegében cégek ezreinél mutat ma arányaiban magas saját tőkét, ami illikvid és alacsony hozamot termelni képes eszközökben testesül meg. Ezeknek az eszközöknek a szakértőkkel való felértékelése önmagában idő- és költségigényes, de ezeknek a változásoknak a számvitelben történő lekövetése társaságok tömegének a banki megítélését, és így a hitelhez jutási esélyét csökkenti jelentősen.  

4. Tőzsdei / tőzsdére igyekvő, valamint fiatal növekvő cégek (start-upok) kezelése a törvényben

A jelenlegi tervezett szabályozás mellett a tőzsdei lét költsége egy kezdeti alacsony közkézhányad mellett elrettentő, illetve a fiatal cégek alapítói bevételek nélküli jelentős külső tőkeemelése is nehezen kezelhető helyzetet teremt, melynek kezelése külön figyelmet igényel.

A rendelkezésre álló szűkös határidő miatt meggyőződésünk, hogy a mellékletekben megjelenítetteken túl is számos sajátos, de rendszerszintű probléma várható.

Az aláírók kérése és várakozása a kormányzat felé, hogy a tisztességes vállalkozókkal, illetve egyénekkel kapcsolatban méltányos, konstruktív eljárásokkal találkozzanak, és a kormányzat köteleződjön el arra, hogy folyamatában nyitott legyen a ma még nem látható esetleges anomáliák szabályozási kezelésére.

Amennyiben bármely szakmai szervezet még csatlakozni szeretne a fenti javaslatokhoz, e-mailben jelezheti az elnok@jvsz.hu levelezési címre. 

További információ: https://vagyonado.jointventure.hu/
 
A közös állásfoglalást támogató szakmai szervezetek:

 ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége)
 FBN-H (Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület)
 FÉSZ (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége)
 FIVOSZ (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége)
 IVSZ (Digitális Vállalkozások Szövetsége)
 JVSZ (Joint Venture Szövetség)
 MAPI (Magyarok a Piacon)
 MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége)
 MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara)
 MSVK (Modern & Stílusos Vidék Üzleti Közösség)
 MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége)
 MVÜK (Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége)
 OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség)
 VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége)