MNB kamatdöntés indoklása
A kamatdöntés indoklásában az NMB kifejti: idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások és más adminisztratív intézkedések következtében az infláció hosszabb időszakon keresztül a cél felett alakul.
Miközben a reálgazdaság oldaláról érkező inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, az év eleji áfa- és jövedéki adóemelések, valamint a Széll Kálmán terv keretében bejelentett intézkedések a cél fölött tartják az inflációt. A fogyasztói árakat közvetlenül érintő adóintézkedések várhatóan gyorsan lecsengő infláció-emelkedést okoznak. Ugyanakkor a vállalatok termelési költségeit növelő intézkedések csak fokozatosan épülhetnek be a fogyasztói árakba, így hosszabb időszakon keresztül befolyásolhatják az inflációs környezetet. Ezt a közvetett adóhatást azonban ellensúlyozza a szűkülő belső kereslet és a tartósan laza munkaerőpiac, ezért az áfa- és jövedékiadó-emelések, valamint a költségsokkok hatásának kifutása után az inflációs cél közelébe mérséklődő árindex várható.
A vártnál lényegesen gyengébb első negyedéves GDP adat részben átmeneti hatásokat tükröz, de a gazdaság növekedési kilátásai a teljes előrejelzési horizonton is romlottak. A külső kereslet erőteljes lassulása rontja a hazai exportot és a felvevőpiacaink év végétől várt élénkülését jelentős kockázatok övezik. Ugyanakkor az elmúlt negyedévekben kiépült feldolgozóipari kapacitások termelésének felfutása mérsékelheti a lassuló külső kereslet hatását. A belföldi kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. A tartósan magas munkanélküliség, a csökkenő reáljövedelmek és a bizonytalan jövedelemkilátások csökkenő fogyasztást vetítenek előre. A rossz konjunktúra-kilátások, a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a szigorú hitelfeltételek miatt a beruházási aktivitás továbbra is visszafogott marad. A költségvetés hiánycsökkentő lépései tovább szűkítik a belső keresletet.
A hazai kockázati megítélés az elmúlt időszakban változékonyan alakult. Egyes euroövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok további növekedése a magyar pénzügyi piaci eszközök felárát is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Emiatt a Monetáris Tanács továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen.
A Monetáris Tanács a fentiek figyelembevételével az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.
A változékony kockázati környezet és a célt hosszabb időszakon keresztül meghaladó infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokolnak. A Monetáris Tanács mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések árszintemelő hatásának ne legyenek másodkörös következményei, és az intézkedések közvetlen hatásának kifutása után az infláció a középtávú céllal összhangban alakuljon. Kamatcsökkentésre a kockázati prémium tartós és érdemi csökkenése és az inflációs kilátások javulása esetén kerülhet sor.
