MNB: szükség lehet a szigorításra
Az elmúlt hetekben az eurozóna adósságválsága következtében az európai pénzügyi piacok szinte minden szegmensében jelentősen emelkedtek a kockázati felárak, ami a közép-kelet-európai régió országaiban az árfolyam gyengülésével is együtt járt. A túlzott adósságot felhalmozó országok nem kerülhetik el a költségvetési megszorítást, a belföldi kereslet visszafogásával együtt járó gyors alkalmazkodást.
Magyarországon ez a folyamat már évekkel korábban megkezdődött, így előtte járunk azoknak az országoknak, ahol még csak most kell meghozni a költségvetési helyzet egyensúlyának helyreállításához szükséges fájdalmas döntéseket. A belföldi megtakarítások jelentős növekedése révén immár tartósan többletet mutat mind a folyó fizetési mérleg, mind az ország nettó finanszírozási képessége.
A kormány erős kötelezettséget vállalt a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél mellett. Az erős kormányzati és külső pozíció megteremti az alapját az eladósodottság leépítésének. Ezért a Monetáris Tanács nem tartja indokoltnak, hogy az eurozónában kialakult adósságfenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak a magyar gazdaságra is átterjedjenek, és leértékelődési nyomást gyakoroljanak az árfolyamra.
A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdaság kilábalásához, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a forint elmúlt időszakban tapasztalt leértékelődése nincs összhangban a magyar gazdaság fundamentumaival. Az árfolyam leértékelődése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők mérlegalkalmazkodási kényszerét is erősíti. Amennyiben az európai pénzügyi piacokat jellemző kockázatkerülés növekedése tartósnak bizonyul, szükségessé válhat a monetáris kondíciók fokozatos szigorítása.
