MNB: messze még a fordulópont a hitelezésben
A tanács szerint a gyenge hitelezés hátráltatja és törékennyé teszi a gazdasági fellendülést. A hitelezés akkor erősödhet, ha hatékonyabbá válik a nem teljesítő portfolió kezelése, és mérséklődik vagy megszűnik a bankok nemzetközi összehasonlításban mért kiemelkedő adóztatása - olvasható a monetáris tanács állásfoglalásában.
A nem teljesítő hitelportfólión a 90 napon túl törlesztési késedelemben lévő kölcsönöket kell érteni, amelyeket a hazai pénzügyi szektorban főleg a lakáshitelek jelentik. A monetáris tanács állásfoglalása szerint az árverezési és kilakoltatási moratórium hosszú ideig történő fennmaradása miatt egyre nagyobb a nem teljesítő jelzáloghitelek állománya a bankok mérlegében, ezért a moratórium feloldása fontos lépés lehet a banki mérlegek megerősítésében és a hitelfelvételi lehetőségek javításában.
A pénzügyi stabilitási jelentés kapcsán a tanács megállapítja: a nem teljesítő hitelek mögött álló nagyszámú lakóingatlan miatt a moratórium megszűnése nem kívánatos lakáspiaci feszültségeket is okozhat. Ezért a moratórium teljes körű feloldását követően olyan átfogó megoldást kell találni, ami a bankok számára a lehető leggyorsabb portfoliótisztítást tesz lehetővé anélkül, hogy a nem teljesítő hitelek mögötti ingatlanok piacra kerülése, esetleges elárverezése súlyos zavarokat okozna az ingatlanpiac további működésében.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási területének vezetője szerdán hírügynökségi újságíróknak elmondta: az MNB által a 7 legnagyobb magyarországi bank 2010-es teljesítménye szerint elvégzett rövid távú stresszteszt alapján megfelelő a bankok likviditási tartaléka, még akkor is, ha pénzpiaci zavarok, betétkivonás és árfolyamsokk együttesen állna elő Magyarország pénzügyi rendszerében.
Rámutatott: az integrált hitel- és piaci kockázati stresszteszt, amelyet nemcsak bankokra, hanem velük együtt a pénzügyi vállalkozásokra is elvégzett a jegybank, azt az eredményt mutatta, hogy a magyarországi bankrendszer tőkeszintje "alappályán megfelel a szabályozói követelményeknek, így tőkeigény nem jelentkezik 2012 végéig." Kiemelte: a stresszpálya mentén 2012 végéig mintegy 80 milliárd forintot meghaladó tőkeigény jelentkezne a pénzügyi szektorban, ez viszont a magyarországi pénzintézetek, pénzügyi vállalkozások tulajdonosainak elkötelezettsége alapján, hozzászámítva még az állam számára ilyen célra félretett 300 milliárd forintos összeget, kezelhető mértékű.
Kifejtette: annak ellenére, hogy a lakosság hitelezése jelentősen csökkent, a svájci frank elmúlt időszakban tapasztalt jelentős erősödése miatt a háztartások hitelállománya emelkedett. A hazai bankszektor a csökkenő lakossági és vállalati hitelezést egyre kisebb futamidejű külföldi forrásokból finanszírozza, ez pedig növeli a bankrendszer sérülékenységét - húzta alá a stabilitási terület vezetője.
A 7 legnagyobb magyarországi bank 2010-es teljesítménye alapján elvégzett rövid távú stresszteszt szerint a pénzintézetek likviditási tartaléka megfelelő lenne akkor is, ha a pénzpiaci zavarok, a betétkivonás és az árfolyamsokk együtt következne be. A jelentés szerint a likviditási tartalék szintje azonban csökkent az előző évihez képest. A tesztet a jegybank végezte. A jelentés megállapítja: több bank esetében mérsékelt devizahiány léphetne fel, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy egy elhúzódó stresszhelyzetben a likviditás alapvető feltétele a forint- és devizalikviditás közötti átjárhatóság fennmaradása. (MTI)
