Visszafogott optimizmus jellemezte a magyar lízingpiacot 2025-ben
Tájékoztatása szerint a finanszírozott összeg tavaly 7 százalékkal, 1037 milliárd forintra emelkedett, az új szerződések száma 1 százalékkal, 85 166 darabra nőtt, így a teljes portfólió értéke 5,6 százalékkal, 2508 milliárd forintra bővült, miközben az állományi darabszám 1 százalékkal, 315 656-ra mérséklődött.
A vállalati ügyfeleken belül 70 százalék a kis- és középvállalkozások, 30 százalék a nagyvállalatok aránya; a növekedés motorját 2025-ben elsősorban a nagyvállalati finanszírozások adták. A lakosság részesedése a finanszírozott összeg alapján mindössze 8 százalék volt.
A finanszírozások 54 százaléka zárt végű pénzügyi lízing, 31 százaléka nyílt végű pénzügyi lízing, 11 százaléka operatív lízing, 4 százaléka pedig kölcsön volt; a finanszírozott eszközök 82 százaléka új, 18 százaléka használt.
A támogatott konstrukciók - Széchenyi Kártya Program, Exim- 2025-ben is meghatározó szerepet játszottak, a szerződésszámban arányuk 14,4, a kihelyezett összegben 20,9 százalék volt. A személygépjármű-finanszírozást leszámítva utóbbi arány 39 százalékot ér el. Az Exim Demján Program lízingtermékeinél a devizaalapú konstrukciók domináltak: az ipari gépeknél és a nagyhaszonjárműveknél az euró alapú finanszírozás aránya 89 százalék volt.
Az eszközkategóriák közül a legnagyobb, a személyautó-kisteherautó-motorkerékpár szegmens tavaly 607 milliárd forint új finanszírozást ért el, ami a magyar lízingpiac több mint 58 százalékát tette ki, és 10 százalékkal haladta meg a 2024. évit. A szerződések száma 68 409 darabon stagnált.
A retail (pénzügyi lízing) autófinanszírozás 484 milliárd forintot ért el, ami 8 százalékos éves növekedés, miközben a szerződések száma 1 százalékkal, 56 899 darabra csökkent. A flottakezelési szegmensben az új finanszírozott összeg 16 százalékkal, 122,5 milliárd forintra nőtt, a szerződésszám 3,6 százalékkal emelkedett.
A kishaszonjárművek forgalomba helyezése több mint 7 százalékkal mérséklődött, amit a személyautó-piac 7,7 százalékos növekedése ellensúlyozott. A pénzügyi lízing részesedése az új személyautóknál 1 százalékponttal, 27,5 százalékra, a kishaszonjárműveknél 3,1 százalékponttal, 29,5 százalékra csökkent.
A nagyhaszonjárművek szegmensében 7708 szerződés született 222 milliárd forint értékben; előbbi 3 százalékos csökkenést, utóbbi 4 százalékos emelkedést jelent. A lízingpenetráció ebben a kategóriában a legmagasabb, 66 százalék, míg a nehézpótkocsik esetében 70 százalék.
A mezőgazdasági termelőeszközök finanszírozása tavaly alacsony bázisról emelkedett, de még nem tért vissza a 2021 előtti szintekhez - mondta Agárdi Marianna. A szerződések száma 13 százalékkal, 2960 darabra nőtt, a finanszírozás összege 10 százalékkal, 93 milliárd forintra emelkedett. Megjegyezte, hogy 2022-ben ez az érték 132 milliárd forint volt.
Az egyéb gépek szegmensében az új kihelyezések értéke december végéig 60 milliárd forint volt, ami 17 százalékos csökkenés, miközben a szerződések száma 28 százalékkal nőtt. Az euróalapú finanszírozás aránya szerződésszámban 38 százalék, a finanszírozott összegben 80 százalék volt.
Az építőipari gépek piacán darabszámban és új finanszírozásban is jó teljesítményt értek el: a finanszírozott összeg 19 százalékkal, 42,4 milliárd forintra nőtt, a szerződések száma 16 százalékkal, 1498-ra emelkedett; a finanszírozások 78 százaléka euróalapú volt.
Agárdi Marianna szerint 2026-ban is a lízing marad az új beruházások egyik alapvető motorja, és nagyobb hangsúlyt kap az energiahatékony és zöld eszközök lízingfinanszírozása. Várakozásaik szerint a kamatok várható csökkenése kedvezően befolyásolhatja a piacot, a gépjárműpiacon pedig a kedvezmények és akciók visszatérése élénkítheti a lakossági finanszírozást; mind a flotta-, mind a retail-szegmensben enyhe növekedést várnak. Az egyéb gép- és mezőgazdasági gépfinanszírozásra az uniós források pozitív hatással lehetnek, és a szerteágazó kkv-pályázatok is hozzájárulhatnak a beruházások élénküléséhez.
A szövetség elnöke kitért arra, hogy piaci szereplők beszámolói szerint a vállalati szektorban továbbra is jelentős a bizonytalanság és visszafogott a beruházási kedv, különösen a kis- és középvállalkozások körében.
A szövetség hangsúlyozta: Magyarországon továbbra is alacsony a lízingpenetráció, ezért az egyik legfontosabb célként az ügyfelek szélesebb körű tájékoztatását jelölték meg, és minisztériumi támogatással üzleti környezetfejlesztési programot indítanak. Kiemelt téma az ESG-szempontok erősítése, az e-learning alapú tudásmegosztás és a Future Club tehetségprogram is.
Magyarországon a lízingpenetráció 12 százalékos szintje jelentősen elmarad a 28 százalékos uniós átlagtól és a környező országok mutatóitól. Az európai lízingpiac 2024-ben 2,2 százalékkal, 203 milliárd euróra bővült. A közép-kelet-európai régió 7,8 százalékos kumulált növekedéssel - Skandinávia mellett - az egyik legdinamikusabban fejlődő térség Európában - mondta Agárdi Marianna.
