Ma épp a görög események segítették az európai piacokat
A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,7 százalékos előrelépéssel kezdett, és előzetes adat szerint 1,68 százalékos napi emelkedéssel 1.099,02 ponton végzett, 2,02 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt.
Nyolcheti bukdácsoló visszaesés után időszerű a kiigazítás. A befektetők mintha megunták volna a görög államadósság-válság fordulatait egyenként figyelni, és hétfő óta szinte egyöntetűen arra fogadnak, hogy lesz, ami lesz, az euróövezet mindenképpen megmenti Görögországot és vele önmagát.
Szerdán ezt a meggyőződést támogatta, hogy a görög parlament elkezdte megszavazni azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyek közvetlenül szükségesek a tavaly május óta futó első EU-IMF-mentőprogram júliusi folytatásához. A tengerentúli adatok nagyjából semlegesítették egymást: az egyik arról szólt, hogy májusban a vártnál gyorsabban szaporodtak az adásvételi szerződések használt lakásokra az Egyesült Államokban, a másik viszont azt jelezte, hogy a jelzálogkölcsön-igénylések a múlt héten megint csökkentek, pedig a kamatok is enyhültek.
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 szerdán 89,07 pontos, 1,54 százalékos javulással 5.855,95 ponton zárt. A frankfurti DAX-30 123,71 pontos, 1,73 százalékos többlettel 7.294,14 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 72,34 ponttal, 1,88 százalékkal 3.924,23 pontra emelkedett.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj reggel 1 centtel, estefelé 3,17 dollárral volt drágább a keddi zárónál, hordónként (159 liter) 111,95 dollárnál tartott. A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta hordója 2,73 dollárt nyert, 95,62 dollárra.
A befektetők reménykednek abban, hogyha sikerül a görög mentőakció, akkor a dollár a vártnál kevésbé erősödhet, és ez vonzóbbá teheti a kockázatosabb eszközöket, köztük a nyersanyagokat. A szerdai áremelkedésben szerepük volt az új adatoknak is arról, hogy a múlt héten az Egyesült Államok stratégiai tartaléka fogyott, és annak is, hogy egyes OPEC-körökben sértődötten a termelés csökkentésével fenyegetőznek, amiért a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) fogyasztó tagországai júliusban 60 millió hordó olajat engednek a piacra stratégiai tartalékaikból.
Az értéktőzsdék nyitásakor az euró 1,4377 dollár volt vételi oldalon a bankközi devizapiacon, az értéktőzsdék zárása után 1,4420 dollárnál tartott, 0,0051 dollárral drágábban a kedd estinél, 7,69 százalékkal drágábban, mint tavaly év végén. Az euró este 1,2044 svájci frank volt, 0,0092 frankkal több a keddi későinél, 3,74 százalékkal gyengébb az év véginél.
A Görögország megmentésére fogadó piaci irányzat az utóbbi két napban mind följebb tornássza az eurót is. Előzőleg, hétfőn az euró még újra érintette legutóbbi történelmi mélypontját a svájci frankkal szemben 1,1808 frankon; ide először péntek este zuhant. Az új negatív rekordsorozat május közepén kezdődött, miután tavaly december 30-án - akkor 1,2404 frankon - egy időre abbamaradt.
A dollár a múlt hét elejéig meggyőzően teljesített a fő valuták kosarával szemben - miután a Fed jelezte, hogy abbahagyja a mennyiségi enyhítésnek nevezett pénzhígítást -, de azóta nehezen küzd az euróval, és egyáltalán nem bír a svájci frankkal. A dollár utolsó történelmi mélypontja a svájci frankkal szemben kedden volt 0,8276 frankon.
Az arany unciánként (31,1 gramm) 1.505,30 dollár volt szerdán későn azonnali szállításra Londonban, drágább a kedd esti 1.503,55 dollárnál. A dollár gyengeségére számító befektetők szerdán is kedvelték az aranyat. Az arany ára május 2-án érte el legutóbbi történelmi rekordját 1.575,79 dolláron. (MTI)
