Ma kezdődik az uniós csúcstalálkozó
Egy neve elhallgatását kérő diplomata szerdai háttértájékoztatóján közölte, hogy a novemberben félbemaradt alkudozáson a kiadási tételekről részletes vita folyt, de a tagállamok akkor úgy látták, további munkára van még szükség, most pedig az a kérdés, sikerült-e megfelelően elvégezni azt. A névtelenséget kérő forrás szerint három, pontosabban 3+1 jelentős nyitott kérdés van.
Egyrészt meg kell állapodni az MFF főösszegéről. A Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által kidolgozott javaslat az uniós büdzsé kötelezettségvállalásait 971,9 milliárd euróban maximálta volna a hétéves periódusra, és a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra 942 milliárd euró tényleges kifizetését irányzott elő. A diplomata szerint Herman Van Rompuy részéről az a szándék érzékelhető, hogy minél előbb szeretne megállapodást a főösszegről, hogy aztán a tagállamok pontosítani tudják az azon belüli kiadások arányát, ami a forrás szerint a másik nagy nyitott kérdés. Elmondta, hogy a britek, a svédek és a hollandok akartak novemberben további harminc milliárd eurót nyesni a főösszegből, bár korábban 70-75 milliárdos csökkentési igényt hangoztattak. A forrás a harmadik tisztázandó ügynek a költségvetés bevételi oldalát nevezte, amelyről novemberben egyáltalán nem esett szó.
A plusz egy megoldandó probléma pedig az, hogy az MFF elfogadásához most már az Európai Parlament beleegyezése is szükséges. Martin Schulz, az EP elnöke korábban többször is világossá tette, minél nagyobb csökkentésről állapodnak meg a tagállamok, annál valószínűbb, hogy a testület elutasítja az egész keretköltségvetést. A tárgyalások kilátásairól az uniós diplomata úgy nyilatkozott, hogy szerinte lehetséges egyezségre jutni, de nincs garancia a sikerre. Szerinte téves az a megközelítés, miszerint nincs tragédia, ha nincs megállapodás, mert akkor is lehet folytatni a tárgyalásokat, és arra is van szabály, hogyan tovább, ha nincs elfogadott hétéves keretköltségvetés. A diplomata úgy vélte, ez felfordulást okozna, az MFF végrehajtásáról szóló konkrét jogszabályok szerinte így is csak 2014 közepére készülnek majd el.
"Mi történhet a következő két hónapban, amitől jobb megállapodás születhetne?" - tette fel a kérdést a forrás, aki szerint a tárgyalások folyamatosan ugyanazon pontok körül forognak, a vita pedig arról szól, hogy hét év alatt 27, hamarosan pedig 28 tagállam számára pár milliárd euróval több vagy kevesebb jusson.
A tárgyalások folyamatát ismerő diplomata beszámolt arról, hogy Magyarország az Európai Bizottság által 2011-ben megtett MFF-javaslattal rendkívül rosszul járt volna, ugyanis 30 százalékkal csökkentek volna a neki járó kohéziós pénzek, a nettó befizető államok pedig további csökkentéseket igyekeztek kieszközölni, és ezzel a trenddel kellett a magyar tárgyalóknak szembemenni.
Elmondta, hogy Magyarország álláspontja világos: az uniós büdzsé ne legyen igazságtalan az úgynevezett felzárkózó, kohéziós térségekkel, amelyek bruttó hazai terméke nem éri el az unió átlagának hatvan százalékát. Magyarország hét régiójából hat ilyen, csak a közép-magyarországi kivétel, mert az már a fejlettek közé tartozik. A magyar álláspont az, hogy igazságtalan és az uniós szerződéssel ellentétes ezen térségek támogatásának jelentős csökkentése. (MTI)
