Magasabb kamatot akar? Akkor nincs mese, kockáztatni kell!
Az elmúlt időszak alacsony kamatai láthatóan arra sarkallták a befektetőket, hogy kockázatosabb eszközök irányába mozduljanak el, ezzel egyengetve portfóliójuk hozamalakulását. Az elmúlt időszakban ennek keretében nagy érdeklődéssel figyeltem, ahogy egy nálunk szokatlan eszközosztály, a hibrid vállalati kötvények piaca kezdte szárnyait bontogatni.
MAGAS HOZAM, PROFI STRATÉGIA ITT!
A mögöttes megfontolás nagyon egyszerű: a befektetők olyan konstrukciókat kerestek, amely a kötvények és a részvények előnyös tulajdonságait ötvözi. Jelen esetben a kötvények előre rögzített mértékű pénzáramai a részvények magasabb hozamával párosul. A hibrid kötvények ún. „junior” kötények, vagyis a kibocsátó vállalat csődje esetén a követelési rangsorban csak a „szenior” kötvények után, de a részvények előtt foglalnak helyet, így a szokásos kötvényekhez képest magasabb kockázatot hordoznak, ami természetesen magasabb hozammal jár.
A magasabb kockázat miatt a kibocsátók között jellemzően a magasabb ismertséggel és jó hitelminősítéssel rendelkező vállalatok dominálnak, ami nem meglepő. Így a francia Electricité de France SA vagy a Telecom Italia is fellelhető a kibocsátók között. A magasabb kockázat – magasabb hozam elv tökéletes példája az értékpapír: a kötvények átlagos hozama több mint duplája volt az ugyanezen kibocsátók által piacra dobott szenior kötvények hozamának. Csak kapkodtam a fejem, hogy az idén kibocsátott hibrid kötvények állománya már 25 milliárd dollárnál járt, az év első felében az euróban kibocsátott hibrid kötvények átlagosan 4,22% hozammal forogtak.
Aztán május végén jött a Fed, és jöttek az első pletykák a QE végéről, ami az amerikai állampapírok és más eszközök árfolyamát egyaránt magával rántotta. A hibrid kötények esetében ez mintegy 2,5%-os árfolyamesést jelentett a májusi értékhez képest. Ez a szenior vállalati kötvények árfolyamzuhanásához viszonyítva kétszeres mértékű. Más megközelítésben ez azt jelenti, hogy míg ugyanazon benchmark alapján a hibrid kötvények felára 0,5%-ra emelkedett, addig ugyanez a felár a szenior kötvények esetén csak 0,05%. Vagyis a hozamvadászok most könnyen eltaktikázottnak érezhetik korábbi vásárlásaikat, és kevéssé vigasztalhatja őket, hogy valószínűleg éppen a hozamvadász magatartás okozott ekkora mozgást az árfolyamban.
A „forró pénzeket” ugyan könnyen magához vonzza a magasabb hozamkilátás, azonban ezek a befektetők köztudattan ugyanilyen gyorsan riadnak meg és vonják ki elsőként forrásaikat baljós jelek esetén, hatványozva ezzel az árfolyamzuhanás mértékét. Természetesen hiba lenne kizárólag a befektetőkre fogni az árfolyamesést, hiszen a magasabb kockázat miatt az ilyen papírok eleve magasabb árfolyamvolatilitással jellemezhetők. Persze vannak olyan alapok is, amelyek éppen a beszállási pontot látják a jelenlegi lehetőségekben, bár a papírok piacának illikviditása az ő kedvüket is visszaveheti a jelenlegi készpénz-preferencia alapú világban.
Az mindenesetre biztos, hogy a jelentős árfolyamesés és az ezzel együtt járó hozamemelkedés jelentősen megdrágította a vállalatok forrásköltségét, így több kibocsátó, pl. az olasz EnelSpA már be is jelentette, hogy elhalasztja a mostanra tervezett hibrid kötvényeinek kibocsátását.
Forrás: http://privatebanking.blog.hu/
