Magyar-türkmén gazdasági együttműködési szerződést írtak alá
Szijjártó Péter a szerződés parafálása alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás stratégiájának egyik kulcsfontosságú területe a közép-ázsiai térséggel való gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tétele. Ezt alátámasztja az is, hogy a közép-ázsiai országok európai összevetésben jelentős gazdasági növekedésről számolhatnak be. Közölte, a magyar cégeknek bőven van lehetőségük sikeres működésre Türkmenisztánban.
Az ehhez szükséges jogszabályi keretek biztosítása érdekében a felek megegyeztek arról, hogy Türkmenisztán várhatóan júniusban Magyarországra látogató elnökével a beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat is aláírják. Így a két ország vállalatai biztos jogi háttér mellett köthetnek egymással üzleteket - mondta az államtitkár. A most parafált megállapodás létrehozza a gazdasági vegyesbizottságot is, amelynek első ülését ősszel tartják, s magyar oldalról Szijjártó Péter fogja vezetni.
Hozzátette, annak érdekében, hogy a hosszú távú gazdasági együttműködést jól megalapozzák, egy oktatási együttműködésről is tárgyalnak, a magyar kormány szeptembertől húsz ösztöndíjas helyet ajánlott fel türkmén hallgatóknak magyar egyetemeken. Berdi Matiyev elmondta: részletesen megbeszélték a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését szolgáló együttműködési lehetőségeket. Az elnöki látogatáshoz kapcsolódóan üzleti találkozót is szerveznek majd. Hozzátette, bízik abban, hogy az elnöki vizit és az üzleti fórumok még nagyobb lendületet adhatnak a kétoldalú kapcsolatoknak.
Szijjártó Péter kifejtette: a magyar cégeknek több ágazatban is lehetőségük nyílhat arra, hogy belépjenek a türkmén piacra. A mezőgazdaság és élelmiszeripar területén már van sikertörténet, a türkmén söripar egyik legnagyobb beruházását egy magyar cég végezte el, s a magyar mezőgazdasági technológia iránt komoly érdeklődés van. Türkmenisztánban van a világ harmadik-negyedik földgáztartaléka, ebből fakadóan a türkmén kormány jelentős mértékben modernizálni kívánja az olaj- és gázipari szektort, és ebben szívesen veszik magyar cégek részvételét.
Az építőipar területén is lesz lehetőség az együttműködésre, ahol egy magyar cég Ashgabat és Türkmenbasi nagy beruházásaira pályázott. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Türkmenisztán hosszú távon akár fontos szereplője is lehet Európa energiabiztonságának, ugyanis az Európai Bizottság és Türkmenisztán között tárgyalások zajlanak egy gázvezeték megépítéséről. Ha ez sikeres lesz, hosszú távon azt jelenti, hogy Türkmenisztánból Azerbajdzsánon keresztül türkmén gáz kerülhet a török gázvezeték rendszerbe, s akár Magyarország is vásárolhat belőle.
Szijjártó Péter a türkmén gazdaságról elmondta, hogy a közép-ázsiai ország GDP-je 2013 első félévében majdnem 10 százalékkal növekedett. Türkmenisztán Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere a közép-ázsiai térségben. Az áruforgalom ugyan meglehetősen alacsony, általában 10-15 millió dollár között alakult, de ezt jelentősen növelni lehet, amit mutat, hogy 2013-ban nyolcszorosára - 110 millió dollárra - nőtt egy egyedi üzletkötés hatására.
Az államtitkár szerint ez is azt mutatja, hogy Türkmenisztánban van kereslet a magyar termékekre és szolgáltatásokra. Hozzátette, több magyar cég is sikertörténetről számolhat be, például a türkmenisztáni gyógyszeripar vezető szereplője a Richter Gedeon. (MTI)
