Magyarország - jogok és kötelezettségek egyensúlya
Kifejtette: magyar megítélés szerint a javaslat nagyon fontos, és hatása túlmutat a bankfelügyelet kérdésén. Magyarország úgy érzi, hogy az országot erősen érintik az indítványok. Hangsúlyozta, hogy törekedni kívánnak azoknak a közvetlen vagy közvetett hatásoknak a kézben tartására, amelyeket az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény kezdeményezése gyakorolhat az euróövezethez nem tartozó országok bankszektorára és pénzügyi stabilitására.
Ezek a lehetséges hatások egyfelől már a folyamat kezdetén, másfelől a teljes körű bankunió kialakításának folyamata során később is jelentkezhetnek - vélekedett. A brüsszeli bizottság szerint az euróövezetben működő valamennyi bankra kiterjedő, egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó javaslatok a gazdasági és monetáris unió megerősítésének fontos állomását jelentik. Az új egységes mechanizmus értelmében az EKB viselné a végső felelősséget az euróövezeti bankok pénzügyi stabilitását érintő külön felügyeleti feladatokért.
A bizottsági indítványok értelmében az EKB felelősségi körébe tartozna majd többek között a hitelintézetek engedélyezése, a tőkére, a tőkeáttételre és a likviditásra vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, továbbá a pénzügyi konglomerátumok összevont felügyelete. Az EKB számára lehetővé válna a korai beavatkozás, vagyis felszólíthatná az érintett bankokat korrekciós intézkedések megtételére olyan esetekben, amikor egy bank megsérti a szabályozó hatóság által előírt tőkekövetelményeket, vagy fennáll ennek kockázata. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az egységes felügyeleti mechanizmust már 2013. január elsején vezessék be.
Az új mechanizmus zökkenőmentes elindításához a tervek szerint fokozatos bevezetési időszakot alkalmaznának, amely 2014. január elsején zárulna. Az első lépcsőben különösen azok a hitelintézetek kerülnének bele ebbe a mechanizmusba, amelyek közfinanszírozást kaptak vagy igényeltek. A jövő év július elsejétől az összes "rendszerszintű jelentőségű" bankot, majd az esztendő végéig az összes euróövezeti bankot az EKB felügyelete alá helyeznék. A nemzeti bankfelügyeletek az indítvány értelmében továbbra is fontos szerepet játszanak majd a napi szintű felügyelet biztosításában, valamint az EKB határozatainak előkészítésében és végrehajtásában. Az Európai Bizottság felkérte az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy az év végére fogadja el a most javasolt rendeleteket.
Magyarország - mondta Hajdu Márton - építő szerepet kíván játszani a "nagyon intenzívnek ígérkező" tárgyalási folyamatban. Jelenleg - tette hozzá - az az első feladat, hogy fel kell tenni minden szükséges kérdést, tisztázni kell ennek az összetett, ugyanakkor politikailag jelentős témának valamennyi aspektusát. Ez teszi majd lehetővé, hogy Magyarország később felelősségteljesen foglaljon állást - hangsúlyozta. Diplomáciai források felhívják a figyelmet: tekintettel arra, hogy az EU kelet-, illetve közép-európai új tagállamaiban a bankszektoron belül számottevő az euróövezeti székhelyű bankok részaránya, a központosított euróövezeti bankfelügyelet megteremtése óhatatlanul hatással lehet ezekre a nem euróövezeti országokra is. (MTI)
