Martonyi: Közép-Európa dinamizálhatja az európai gazdaságot
A tárcavezető kifejtette: a közép-európai országok gazdaságai a válság előtt gyorsabban növekedtek az európai átlagnál. Ez a régió mindig is kiemelt területe volt a magyar külgazdaságnak, és jelenleg is gyorsabban nő a közép-európai országokkal folytatott kereskedelem, mint Európa egészével - tette hozzá.
A déli irány, a Nyugat-Balkán is egyre jelentősebb - vélekedett a külügyminiszter, hozzáfűzve: ez a térség "természetes közege a magyar külpolitikának". A Nyugat-Balkán egy enklávé Európán belül, amelyhez Magyarország több szállal is kötődik - jegyezte meg.
Úgy vélte, alapvetően nyitottság jellemzi Magyarországot. Legnagyobb arányban az uniós tagállamokkal folytat kereskedelmet. Kiemelte: Európa nem hanyatlik, de az olyan súlyos problémákat, mint az elöregedés és a gazdasági súlyvesztés kezelni kell.
Az Európán kívüli kapcsolatokat illetően Martonyi János elmondta: a transzatlanti kapcsolatrendszer továbbra is meghatározó, és nemcsak biztonságpolitikai szempontból. A miniszter úgy látta, az együttműködés lényeges területe lehet a "regulációs közeledés", mert ha már a szabályozások kidolgozásában kooperálnak az országok, nem lesz szükség harmonizációra a későbbiekben.
Magyarországnak erőteljesebben kell nyitnia a globális világ felé is - hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az ország globális szerepvállalását erősítené az is, ha elnyerné az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagsági pozícióját, amelyet a 2012-2013-as időszakra megpályáztak.
Mint mondta, jelenleg nincs a világban olyan domináns hatalom, amely képes lenne rákényszeríteni az akaratát másokra, sokkal inkább a folyamatosan változó egyensúly jellemzi a nemzetközi kapcsolatokat.
A magyar soros EU-elnökség jó lehetőséget teremtett a kapcsolatépítésre - vélekedett, példaként említve, hogy a Gödöllőn megrendezett ASEM-csúcstalálkozón szinte valamennyi ázsiai ország külügyminisztere részt vett.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár az eseményen elmondta: Magyarországnak egyedülálló földrajzi lehetőségei vannak, az éghajlatot, a termőföldet, a vízbázist és a nagy múltra visszatekintő mezőgazdasági hagyományokat tekintve a siker feltételei adottak.
A magyar mezőgazdaságnak a hazai piac a legfontosabb, de a külső piacok keresése, illetve megtartása is lényeges - fogalmazott. Úgy vélte, érdemes kihasználni azt, hogy a Kárpát-medence egy természetes egység, de emellett Oroszország, Kazahsztán és a harmadik világ országai is komoly piacot jelenthetnek a növekvő élelmiszer-szükséglet miatt.
Az EU-elnökség alatt Magyarország több lényeges területre helyezett hangsúlyt, így egyebek mellett arra, hogy a közös agrárpolitika uniós politika maradjon, továbbá a gazdák jövedelemcsökkenésének megállítása, a fiatal gazdák támogatása, a biológiai sokféleség megőrzése, a vízpolitika és a klímaváltozás is fontos téma volt az elmúlt félévben - fejtette ki. Hozzátette: a Duna-stratégia elfogadása ugyancsak jelentős eredmény.
V. Németh Zsolt rámutatott: 2010-ben az agrár-külkereskedelem a szélsőséges időjárás ellenére is jó évet zárt, pedig szinte minden területen kevesebb és gyengébb minőségű terméket állítottak elő. Az idei év kedvezőbb időjárási és gazdasági helyzetben indult, és az eddigi adatok arra utalnak, hogy erőteljesebben nő a kivitel - mondta. Hozzáfűzte: ennek oka elsősorban nem az export mennyiségének növekedése, hanem az árak emelkedése lehet. (MTI)
