Matolcsy: 3-3,5 százalékra mehet le az alapkamat
A monetáris tanács alapvető, stratégiai döntéseket hozott, így azt, hogy folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, de várható, hogy kisebb lépésekben, esetleg 10 bázispontos csökkentésekben - mondta Matolcsy György azután, hogy a monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4 százalékra vitte le a rátát kamatdöntő ülésén. Az MNB elnöke hozzátette: a kamatcsökkentés végén valószínűleg 3-3,5 százalékra mehet le az alapkamat.
Matolcsy György a tájékoztató elején kijelentette: a monetáris tanács a keddi ülésen egyértelmű, "gazdaságtörténeti horderejű" sikernek mondta a már 12 hónapja tartó kamatcsökkentési ciklust. Elmondta: több szempontból is jelentős eredményeket hozott a kamatcsökkentési periódus. Így az alapkamat-csökkentéseket a hitelkamatok mérséklődése kísérte, az állampapírpiacon a hozamgörbe azt jelezte, hogy az állampapírok hozama is mérséklődött, követve a kamatcsökkentési tendenciát, erősödtek Magyarország pénzügyi stabilitását jelző mutatók, így például a magyar CDS-felárak, emellett a magyar monetáris politika az elemzőktől a "kiszámítható" jelzőt kapta.
A kamatcsökkentési folyamatban ezután változik a monetáris politika kerete: a jövőben az előretekintő, iránymutató elemeket - így az infláció középtávú alakulásán kívül a pénzügyi stabilitás és a reálgazdaság alakulását, szempontjait - is figyelembe veszik majd a döntéshez - közölte Matolcsy György. Hozzáfűzte, ezzel a tanács az Európai Központi Bank (EKB) példáját követi.
Kiemelte: 4 százalék alatti jegybanki kamatrátánál a monetáris politikát új keretekben kell, hogy folytassák, de egyértelmű, hogy folytatódik a kamatcsökkentési periódus. A jegybankelnök szerint az új monetáris politikai keretben az infláció középtávú alakulása mellett a döntéseket befolyásolják majd a pénzügyi stabilitást jellemző mutatók. Ezek között említette egyebek mellett az államadósság, a vállalati forint- és devizaadósság, a folyó fizetési mérleg pozitív változását, de figyelembe veszik, ha az államháztartás hiánya 3 százalék alatt marad, szempontot jelent az árfolyam, illetve a reálkamatok alakulása, vagy például a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója is.
Az EKB-t például véve a reálgazdaság alakulását is a mostaninál jobban figyelembe veszik majd, így azt reméli a jegybankelnök, hogy a monetáris politika révén is megerősödik a gazdasági növekedés. Matolcsy György aláhúzta: ezzel együtt az MNB a jövőben is óvatos, konzervatív monetáris politikát folytat majd. (MTI)
