Még három hét van a területi listák bejelentésére
Az országban húsz területi választókerület van (a 19 megye és a főváros), ezekben listát csak pártok állíthatnak. Listaállításra az a párt jogosult, amelyik az adott területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Utóbbi feltételnek azért van jelentősége, mert több olyan megye is van, amely csak négy vagy öt választókerületből áll (Nógrád, Tolna, Vas, Zala, Komárom-Esztergom), így ezekben csak egy jelöltet kellene állítani, ha csak az "egynegyedes" szabály lenne érvényes.
Budapesten nyolc egyéni jelölt állítása a feltétele annak, hogy egy párt területi listát állíthasson (a fővárosban 32 választókerület van). Négy egyéni jelöltet kell állítani Pest megyében a listához, hármat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az összes többi megyében két egyéni jelölt állítása esetén a jelölőszervezet már állíthat területi listát.
A pártok nemcsak önállóan állíthatnak listát az országgyűlési választáson: lehetőségük van közös lista állítására, illetve a listák kapcsolására is. A közös lista a gyakorlatban tulajdonképpen egyetlen lista, amelyen a pártok jelöltjei vegyesen, a megállapodásuk szerinti sorrendben szerepelnek. A közös listaállítás egyik célja lehet, hogy a nagyobb párt bevigye a kisebb, vele szövetséges pártot a parlamentbe. (Az első ilyen közös listát a Fidesz és az MDF állította, a 2002-es országgyűlési választáson.)
Közös lista állítása esetén a választópolgárok a közös jelölőszervezetre adhatják le voksukat, így nem derül ki, hogy a választó a közös lista mely pártjára voksolt. A listakapcsoláskor azonban a szavazólapon a kapcsolásban részt vevő valamennyi párt szerepel, és jelzik a listakapcsolás tényét, valamint azt, hogy a pártok milyen sorrendben kapnak mandátumot. (Listakapcsolásra még nem volt példa a rendszerváltás óta.)
Nem kaphat mandátumot az a közös lista, illetve a kapcsolásban részt vevő listák, ha (két párt együttműködése esetén) nem kapták meg az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább 10 (5+5) százalékát. Emellett listakapcsolásnál a kapcsolásban részt vevő valamennyi pártnak el kell érnie az 5 százalékos küszöböt. A jogszabály szerint ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán is lehet jelölt, de amennyiben az egyéni választókerületben mandátumot szerez, törölni kell a területi és országos listáról.
Ha pedig területi listán szerez mandátumot, akkor az országosról kell törölni. A területi listákon háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ennek a rendelkezésnek az az oka, hogy a listáról "elfogynak" az egyéni választókerületben mandátumot szerző jelöltek, másrészt a pártok mandátumot ígérhetnek a támogatóiknak azzal, hogy felveszik őket a listára.
Ha ugyanis valamelyik képviselő lemond vagy meghal, a párt tetszése szerint nevezheti meg a listáról, kinek adják ki a kieső képviselő mandátumát, ekkor már nem köti a lista eredeti sorrendje. A lista bejelentését követően nincs lehetőség új jelölt bejelentésére, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítására, a bejelentett jelöltek sorrendjének megváltoztatására.
Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. A pártok a listán szereplő jelöltek sorrendjét maguk állapítják meg, általában úgy, hogy az élen "húzóemberek" legyenek, akik minél több szavazatot hozhatnak a listára. Az országgyűlési képviselők választásánál alkalmazott területi lista úgynevezett zárt lista, azaz a választópolgár nem változtathatja meg a jelöltek sorrendjét a szavazatával. A választópolgár tehát a szavazatával azt tudja befolyásolni, hogy hány mandátumot szerezzen a párt, de abba nem tud beleszólni, hogy kikből legyenek képviselők.
