Megfedte Magyarországot az Európai Központi Bank
Az EKB a jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezetében egyebek mellett kifejtette: a vizsgált időszakban - 2011 áprilisa és 2012 márciusa között - "az ország költségvetési helyzete és a kormány gazdaságpolitikája felett érzett aggodalom aláásta a külföldi befektetők bizalmát, ami az adósbesorolás romlásában, a magyar államkötvények iránti befektetői érdeklődés visszaesésében, az árfolyam gyengülésében és a folyamatosan emelkedő hosszú lejáratú kamatlábakban csapódott le".
A forint árfolyamának alakulásával kapcsolatban az EKB megállapította: "az, hogy 2011 végén megszakadtak a magyar hatóságok és az EU-IMF-delegáció közötti, egy esetleges újabb pénzügyi csomagról folytatott tárgyalások, hozzájárult a forint 2011 végi leértékelődéséhez, az utólagos egyeztetések elhúzódása pedig növelte a forintárfolyam azóta tapasztalt volatilitását".
2011-ben az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedési üteme "felülmúlta a termelékenységnövekedést, ami a fajlagos munkaerőköltség megemelkedését eredményezte. 2011-ben továbbá "a változatlanul rendkívül visszafogott belföldi kereslet ellenére" inflációs nyomás keletkezett, elsősorban a nyersanyagárak emelkedése, a forint leértékelődése és az ágazati különadók inflációs hatása, valamint a közvetett adók megemelése miatt.
Az EKB szerint a "fenntartható konvergenciával összeegyeztethető gazdasági környezet megteremtéséhez" a 2011-ben eldöntött strukturális reformok teljes körű végrehajtásán túlmenően további intézkedésekre lesz szükség. Magyarországnak emellett több más gazdaságpolitikai kihívással is meg kell birkóznia - áll a dokumentumban.
Az EKB 2012-es Konvergenciajelentésében azt értékeli, hogy mekkora előrelépést tett a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségek teljesítésében nyolc uniós tagállam, Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.
A jelentés szerint a jogi konvergenciát tekintve egyik vizsgált ország sem felel meg maradéktalanul a közös fizetőeszköz bevezetéséhez szükséges követelményeknek. A nyolcak "továbbra sem teljesítik a központi bank elsősorban intézményi, személyi és pénzügyi függetlenségére vonatkozó követelményeket", és Litvánia kivételével "a monetáris finanszírozás tilalmára, valamint az eurórendszerbe történő integrálódásra vonatkozó követelményeket sem teljesítik".
Az államháztartás helyzetével kapcsolatban az EKB megállapította: a költségvetési helyzet "az országok többségében - Magyarország figyelemre méltó kivételével - javult 2010-hez képest". Magyarország 2011-ben csupán formailag tartotta be a 3 százalékot nem meghaladó GDP-arányos deficitre vonatkozó kritériumot; az előírást "egyszeri intézkedésekkel" teljesítette, "nem pedig strukturális és fenntartható korrekció alapján".
Az államadósság alakulásával kapcsolatban az EKB megállapította: Magyarország kivételével az összes vizsgált országban a 60 százalékos határérték alatt van a GDP-arányos államadósság, és Bulgária, Lettország, Magyarország és Svédország kivételével valamennyi vizsgált tagállamban nőtt. "Ugyanakkor Magyarországon azon egyszeri hatás miatt nem emelkedett az adósság, hogy a kötelező magánnyugdíjrendszerből az állami pillérbe utalták át az eszközöket". (MTI)
