Megint vágott az MNB - utolsó randevú?
A piac árazása a határidős kamatok alapján
A fentebb említett tényezőkkel párhuzamosan az alapkamatot és a határidős kamatláb-megállapodásokat (3X6-os FRA mutató 2,67%-on áll) tartalmazó ábra alapján a piaci szereplők az év második felében már nem várnak kamatemelést idehaza, ami ellentmond a korábbi prognózisoknak. Ettől függetlenül továbbra sem zárható ki az a forgatókönyv, hogy egy külföldi megborulás esetén a jegybank kamatemeléssel sietne a forint segítségére, egyelőre azonban nagyon távol vagyunk egy ilyen helyzettől.
Hol lehet a kamatpálya alja?
A legutolsó kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében látottak alapján a tanács a külpiaci hangulattól tette függővé a további lazítást. Mivel a hazai kockázati megítélés alakulásában jelentős romlás nem következett be, így akár az is elképzelhető, hogy újabb célszintet állapít meg a tanács, mint tette azt korábban 3,0-3,5%-os sáv továbbgondolásánál (2,5%-3,0%).
Az inflációs mutató alacsony volta, illetve a forintpiac alakulása ezt akár lehetővé is tenné, de a további kamatvágások melletti elkötelezettség meglebegtetése komoly kilengéseket okozna a forint piacán.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy az NHP hitelprogram kamatplafonja 2,5%-on helyezkedik el, valamint az EKB háza tájáról érkező kommentárok immáron egyre kevésbé számolnak a nem konvencionális eszközök bevetésével.
Ráadásul a 34 milliárd eurós devizatartalék csökkentésének menetrendje is azt sugallja, hogy valahol most érhettünk el a kamatvágási ciklus végére (ld. rövid lejáratú külső adósság 28 milliárd euró).
Változás előtt áll a kötvénypiac?
A külföldiek által az MNB kéthetes kötvényében parkoltatott összegek február végén 804 milliárd forintot tettek ki, ennek esetleges távozása a rendszerből (teljes állomány 5 372 milliárd forint) később gondot okozhat. A folyamat előrejelzése elég nehézkes, hiszen előfordulhat, hogy a kéthetes kötvényből a hosszabb lejáratú államkötvények felé mozdulnak el a befektetők.
A kormányzat törekvéseit – külföldi részarány csökkentés, hosszabbtávú finanszírozás felé elmozdulás – utóbbi forgatókönyv megvalósulása támogatná. Ne felejtsük ugyanakkor, hogy a nettó adósság nem változik azzal, hogy a külföldi részarányt hazai forrásra cseréljük (belföldi eladósodottság persze kevésbé kockázatos).
Mindent egybevetve a megvalósítás végeredménye még homályos, ezért összességében nem várjuk, hogy a hitelminősítők a negyedik negyedév előtt felminősítésre szánnák el magukat a hazai adósbesorolás tekintetében.
Forint piaci várakozás
Az EUR/HUF grafikonjára pillantva azt láthatjuk, hogy egy új emelkedő trendcsatornát alakított ki az árfolyam, aminek visszatesztelése esetén (38,2%-os Fibonacci-szint 307,9 forintnál) a 312-es szintek következhetnek.
A hosszabb távú trendeket és a fundamentumokat együttesen vizsgálva rövid távon sem számolunk 300 alatti EUR/HUF kurzussal.
