Trump három döntése, amely alaposan felkavarta a piacokat
Véget ért az iráni tűzszünet
Trump kijelentette, hogy az Iránnal kötött ideiglenes tűzszünetnek vége, miután újabb támadások érték a Perzsa-öbölben közlekedő kereskedelmi hajókat és amerikai létesítményeket. Az Egyesült Államok ezt követően ismét csapásokat mért iráni célpontokra.
A bejelentésre az olajpiac azonnal reagált: a Brent nyersolaj ára 5,2, a WTI-é pedig 4,4 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan az amerikai és európai részvénypiacok estek, miközben a magasabb olajárak miatt nőtt az inflációs aggodalom is.
Trump később ugyanakkor jelezte, hogy Washington folytatná a tárgyalásokat Iránnal, és szerinte egy újabb teljes körű háború továbbra sem valószínű. A befektetők figyelme most a Hormuzi-szorosra irányul, amelyen keresztül a világ olajszállításának mintegy ötöde halad át.
Spanyolország került célkeresztbe
Az amerikai elnök arra utasította Scott Bessent pénzügyminisztert, hogy függessze fel a kereskedelmi kapcsolatokat és a hivatalos látogatásokat Spanyolországgal. Trump azzal vádolta Madridot, hogy nem költ eleget védelemre, valamint akadályozza az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos politikáját.
A kijelentések után a spanyol tőzsde 2,6 százalékot esett, a nagybankok és az Inditex részvényei is jelentős veszteséget szenvedtek el. Emellett emelkedtek a spanyol államkötvények hozamai is, ami azt jelzi, hogy a befektetők nagyobb kockázatot látnak az országban.
Egyelőre nem világos, hogy Trump jogilag képes lenne-e teljes kereskedelmi embargót bevezetni, mivel az Európai Unió tagállamainak kereskedelempolitikája közös hatáskörbe tartozik.
Szigorodhatnak az Oroszország elleni szankciók
Trump a NATO-csúcstalálkozón bejelentette, hogy az Egyesült Államok engedélyezné Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszerek gyártását. Néhány nappal később amerikai szenátorok közölték, hogy megállapodtak a Trump-adminisztrációval az Oroszország elleni szankciók további szigorításáról.
Az új intézkedések akár azokat az országokat is érinthetnék, amelyek továbbra is orosz olajat és földgázt vásárolnak. A jogszabályt azonban a Kongresszusnak még jóvá kell hagynia, ezért a piacok egyelőre kivárnak.
Elemzők szerint, ha a másodlagos szankciók valóban életbe lépnek, az csökkentheti az orosz energiahordozók exportját olyan országokba, mint Kína, India vagy Törökország. Ez ismét felfelé hajthatja az energiaárakat, miközben a védelmi ipar számára kedvezőbb kilátásokat teremthet.
