Uniós törvény! Betiltják a benzines és a dízel gépkocsikat!

Mit ír elő a jelenlegi uniós szabályozás?

Az Európai Unió 2023-ban fogadta el azt a rendeletet, amely jelentősen megszigorította az új személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó követelményeket.

A szabályozás értelmében az új személyautók átlagos szén-dioxid-kibocsátását 2030-tól 55 százalékkal, az új kisteherautókét pedig 50 százalékkal kell csökkenteni a 2021-es kiindulási értékhez képest.

A legnagyobb visszhangot azonban a 2035-re meghatározott cél váltotta ki. Az eredetileg elfogadott rendelet szerint ettől az időponttól az újonnan forgalomba helyezett személyautók és kisteherautók gyártói flottájának 100 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene teljesítenie.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az új autók átlagos kipufogócső-kibocsátásának nulla gramm szén-dioxidnak kellene lennie kilométerenként. Az ilyen követelménynek elsősorban az akkumulátoros elektromos és a hidrogén-üzemanyagcellás járművek felelnek meg.

Nem véletlen tehát, hogy a szabályozást a közbeszédben gyakran a benzines és dízel autók 2035-ös betiltásaként emlegetik.

Fordulat jöhet a 2035-ös szabályozásban

Az eredetileg elfogadott, rendkívül szigorú célt azonban egyre több kritika érte. Az európai autógyártók, egyes tagállami kormányok és iparági érdekképviseletek szerint az elektromos átállás nem halad olyan gyorsan, hogy a teljes piac rövid időn belül felkészüljön a kizárólag nulla kibocsátású új autók értékesítésére.

Az Európai Bizottság ezért 2025 decemberében olyan javaslatot terjesztett elő, amely a 2035-re meghatározott 100 százalékos kibocsátáscsökkentési célt 90 százalékra mérsékelné.

A fennmaradó 10 százalékot a gyártók különböző jóváírásokkal kompenzálhatnák. Ilyen lehetne például az Európai Unióban előállított, alacsony karbonintenzitású acél használata, illetve bizonyos fenntartható vagy megújuló üzemanyagok alkalmazása.

Az elképzelések alapján az alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélhoz kapcsolódó kedvezmény legfeljebb 7 százalékpontot, míg a fenntartható üzemanyagokhoz kötődő jóváírás legfeljebb 3 százalékpontot jelenthetne.

Maradhatnak belső égésű motoros autók 2035 után is?

A tervezett enyhítés lehetővé tehetné, hogy 2035 után is megjelenjenek az újautó-piacon bizonyos belső égésű motorral felszerelt modellek.

Ide tartozhatnak a plug-in hibridek, a hagyományos hibridek, valamint azok az elektromos autók, amelyekben egy kisebb belső égésű motor hatótávnövelőként működik. Korlátozott mennyiségben akár hagyományos benzines vagy dízel hajtású járművek értékesítése is elképzelhető lehetne.

Fontos ugyanakkor, hogy ez 2026 nyarán még nem végleges, hatályos szabályozás. A bizottsági javaslatot az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Tanácsnak is el kell fogadnia.

Az Európai Parlament nyilvántartása szerint a parlamenti döntéshozatal még folyamatban van. A tagállamok között is vita zajlik arról, hogy pontosan milyen kedvezményeket kaphassanak az autógyártók, és mekkora mozgásteret kellene biztosítani a hibrid vagy alternatív üzemanyaggal működő járműveknek.

Miért változtatna az EU az eredeti terveken?

Az enyhítés mögött elsősorban gazdasági és iparpolitikai okok állnak. Az európai autóipar hatalmas versennyel néz szembe, különösen a kínai elektromosautó-gyártók részéről.

A kínai cégek sok esetben olcsóbban jutnak akkumulátorokhoz, nagyobb gyártási kapacitással rendelkeznek, és egyre több megfizethető elektromos modellt kínálnak az európai vásárlóknak. Az európai gyártóknak eközben jelentős összegeket kell költeniük új gyárakra, akkumulátor-technológiákra és elektromos modellek fejlesztésére.

Az elektromos autók iránti kereslet sem növekszik minden országban azonos ütemben. A vásárlók egy részét továbbra is visszatartja a magas vételár, a töltőpontok hiánya, az otthoni töltés nehézsége, valamint az akkumulátorok élettartamával és javítási költségeivel kapcsolatos bizonytalanság.

A helyzet különösen azokban a tagállamokban nehéz, ahol alacsonyabbak a jövedelmek, kevés az állami támogatás, és lassabban épül a töltőhálózat.

Már most könnyítést kaptak az autógyártók

Az Európai Unió már korábban is tett lépéseket annak érdekében, hogy az autógyártóknak több idejük legyen az alkalmazkodásra.

Az egyik legfontosabb könnyítés szerint a gyártók 2025-ös, 2026-os és 2027-es kibocsátási teljesítményét nem minden évben külön-külön, hanem hároméves átlag alapján értékelik.

Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalat egy adott évben nem teljesíti a kibocsátási célt, a következő években jobb eredményekkel javíthatja az átlagát. A megoldás csökkentheti az azonnali bírságok veszélyét, és több időt adhat az új elektromos modellek piacra vezetésére.

A tervek szerint az EU külön kedvezményekkel ösztönözheti az Európában gyártott, megfizethető kis elektromos autókat is. Emellett a kisteherautók 2030-as kibocsátáscsökkentési célját 50 százalékról 40 százalékra mérsékelhetik.

Rohamosan csökken a benzines és dízel autók piaci részesedése

A hagyományos hajtású autók térvesztése már most egyértelműen látszik az európai piaci adatokon.

Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai szerint 2026 első öt hónapjában az akkumulátoros elektromos autók az új uniós személygépkocsi-regisztrációk mintegy 20 százalékát adták. Egy évvel korábban ez az arány még csak 15,3 százalék volt.

A hagyományos, külső töltést nem igénylő hibridek 37,8 százalékos részesedéssel már a legnépszerűbb hajtásmóddá váltak. A hálózatról is tölthető plug-in hibridek piaci részesedése megközelítette a 10 százalékot.

Eközben a benzines autók részesedése 28,5 százalékról 22,4 százalékra esett, a dízeleké pedig 9,5 százalékról 7,6 százalékra csökkent.

A benzines autók regisztrációja éves összehasonlításban 18,2 százalékkal, a dízeleké 16,6 százalékkal esett vissza. A belső égésű motoros autók kiszorulása tehát nem egyetlen jogszabály következménye, hanem már jelenleg is zajló piaci folyamat.

Több tízmillió töltőpontra lehet szükség

Az elektromos átállás sikeréhez nem elegendő az autógyártókra vonatkozó kibocsátási szabályokat megszigorítani. Megfelelő töltőhálózatot, villamosenergia-kapacitást és könnyen használható fizetési rendszereket is létre kell hozni.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló uniós rendelet kötelező célokat határoz meg a tagállamok számára. A fő transzeurópai közlekedési útvonalakon legfeljebb 60 kilométerenként megfelelő teljesítményű elektromos töltőállomásokat kell kialakítani.

Az uniós célok között szerepel az árak átláthatóbbá tétele, a bankkártyás fizetés lehetőségének biztosítása, valamint a különböző töltőszolgáltatók rendszereinek összehangolása.

A szigorúbb Euro 7 szabvány is közeledik

A változások másik fontos eleme az Euro 7 szabvány. Ez nemcsak a benzines és dízel autók kipufogógázait szabályozza, hanem a fékekből és gumiabroncsokból származó részecskekibocsátásra is kiterjed.

Az elektromos autók sem mentesülnek minden követelmény alól. Az Euro 7 szabályozza az akkumulátorok tartósságát, valamint a fék- és gumikopásból származó szennyezést is.

A szigorodó környezetvédelmi előírások azonban egyre költségesebbé tehetik a hagyományos motorok fejlesztését. Emiatt több autógyártó már a jogszabályi határidők előtt megszüntetheti bizonyos benzines és dízel modelljeinek gyártását.

Mi tehát az igazság a nagy uniós tiltásról?

Az Európai Unió egyértelmű célja, hogy jelentősen csökkentse a közúti közlekedés károsanyag- és szén-dioxid-kibocsátását. A politikai irány az elektromos, hidrogénes és más alacsony kibocsátású járművek terjedését támogatja, miközben a hagyományos benzines és dízel autók piaci szerepe fokozatosan visszaszorul.

A sokat emlegetett 2035-ös uniós tiltás azonban nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra kitiltják az utakról a már használatban lévő benzines és dízel gépkocsikat.

A jelenlegi szabályozás az újonnan forgalomba helyezett autók gyártói kibocsátási céljaira vonatkozik. A már meglévő benzines vagy dízel autók továbbra is használhatók, eladhatók és megvásárolhatók, amennyiben megfelelnek a műszaki, környezetvédelmi és helyi közlekedési előírásoknak.

Ráadásul a 2035-ös cél enyhítése is napirenden van, így bizonyos hibrid, alternatív üzemanyaggal működő vagy akár belső égésű motoros új autók számára is maradhat korlátozott mozgástér. A benzines és dízel járművek tehát várhatóan nem tűnnek el hirtelen, de az újautó-piacon egyre kisebb szerephez jutnak majd.