Meglepetést okozott az MNB az elemzőknek
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy a piac 50 bázispont körüli szigorítást árazott be. A befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése ugyan javult, a forint erősödött, ám a piac ennek ellenére is érdemi monetáris szigorítást tartott volna szükségesnek a következő hónapokban. Ezért gyengült a forint a kamattartás bejelentése után - tette hozzá. Úgy vélte, a változatlanul 7 százalékos alapkamat mellett a forint eszközök kevésbé vonzóak, ezért - ha lehet - az eddiginél is fontosabb egy EU/IMF-megállapodás a sikeres állampapír-értékesítésekhez.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is meglepőnek nevezte a tartást. Úgy vélte, nem lehetett egyöntetű a döntés, vélhetően a monetáris tanács négy külsős tagja szavazta le a szigorítást. Az elemző szerint minimum 50 bázispontos emelést árazott be a piac, annak ellenére, hogy az ország kockázati megítélése javult. A forint is erősödött, de az elemző szerint az árfolyam még túlzottan sérülékeny.
Kérdésnek nevezte Suppan Gergely, hogy a mostani döntéssel le tudja-e horgonyozni a jegybank a kamatvárakozásokat. Amennyiben a konkrét tárgyalások megkezdődnek az IMF-fel és az EU-val, és a hazai piacok stabilizálódni tudnak, talán nem lesz szükség kamatemelésre, kedvező esetben pedig a második félévben lassú kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét, azonban az elemző továbbra is lát felfelé mutató kockázatokat.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere úgy vélte, hogy az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy nem emelte tovább az alapkamatot. Az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be - fűzte hozzá. Megjegyezte: a kormány belátta, hogy mindenképp szüksége van az IMF-megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket.
A globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen javult az elmúlt hónapban. Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek, az eurózónában pedig az EKB hároméves korlátlan likviditást nyújtó új eszköze jelentett nagy segítséget az európai bankszektornak, és azon keresztül a problémás helyzetben lévő államoknak. Véleményük szerint azonban így is maradt bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF-megállapodás.
A K&H Alapkezelő véleménye szerint azért is volt váratlan a keddi kamattartás, mert a decemberi emelésnél a monetáris tanács egyöntetűen az emelésre szavazott, miközben a mostani országkockázati felár és euró/forint árfolyam még mindig meghaladja az akkori szintet. Az MNB mostani döntése vélhetően azt feltételezi, hogy biztos az EU/IMF-megállapodás, vagy az MNB bizonytalan az áfa és a jövedéki adó emelések inflációra gyakorolt hatásában. Ugyanakkor a kamattartás kockázata az, hogy a most elmaradt emelést a következő hónapban kell meglépnie a testületnek, addig pedig tovább gyengül a forint – írta Horváth István, a K and H Alapkezelő befektetési igazgatója közleményében. (MTI)
