Meglepte az elemzőket az erős magyar GDP adat
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy a 3,5 százalékos éves GDP-növekedés jelentősen meghaladja a 2,3 százalékos várakozásukat és a piaci előrejelzéseket is.
Megjegyezte ugyanakkor: az év/év alapú bővüléshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a szezonalitás kiigazítás újrafuttatásával módosultak a tavalyi negyedéves növekedési számok, így tovább csökkent az amúgy is alacsony bázis. Ha a gazdaságot a szeptember-december periódushoz viszonyítjuk, akkor 1,1 százalék a kiigazított növekedés, ami megegyezik a tavalyi harmadik negyedéves bővüléssel - hívta fel a figyelmet Gabler Gergely, de hozzátette, hogy mindezektől eltekintve is erős negyedévet zárt a magyar gazdaság.
A KSH közlése szerint elsősorban az ipari és építőipari kibocsátás jelentős bővülése áll a kiemelkedő számok mögött. Minden valószínűség szerint az autógyártás rendkívüli kapacitásbővítése és termelés növekedése nagymértékben járult hozzá a GDP bővüléséhez - írta a szakértő. A felhasználói oldalról egyelőre még nem látni adatokat, de az Erste várakozása szerint a beruházások növekedése, és a lakossági fogyasztás 11 éves mélypontról való elrugaszkodása fűthette a gazdaságot, amihez az autóipar nyomán tovább erősödő exporttöbblet is hozzájárulhatott.
Az Erste a jelenlegi előrejelzését - amely szerint az idén egész évre 2,3 százalék növekedést vár - a friss számok tükrében jó pár tizeddel felfelé módosítja: 2,5-3 százalék közötti GDP-bővülést vár 2014-ben. A lakossági fogyasztás várhatóan tovább nő az alacsony infláció és az ennek nyomán emelkedő reálbérek miatt. A bruttó állóeszköz felhalmozást az idén még kifutó EU-pénzből finanszírozott állami beruházások fűthetik és a nettó export az import felpörgése ellenére pozitívan járulhat hozzá a GDP-hez - írta a szakértő.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője kiemelte, hogy a KSH által csütörtökön közöltnél dinamikusabb növekedés utoljára 2006-ban volt. A 2012-es recesszió (-1,7 százalék) után 2013 második negyedévében indult növekedésnek a magyar gazdaság, és azóta folyamatos az élénkülés. Negyedéves alapon 1,1 százalékra gyorsult a bővülés az előző negyedévi 0,7 százalékról.
A szakértő szerint az elmúlt hónapok kedvező adatai alapján valószínűsíthető, hogy az építőipar és az ipar mellett a beruházások felfutása is segítette a gazdaságot, illetve számos jel utal a lakossági fogyasztás élénkülésére is.
Ő is úgy vélte, hogy a kedvező első negyedéves számok hatására javulhatnak az idei év egészére vonatkozó GDP-várakozások, a jelenlegi 2 százalék körüli értékéről 2,5 százalék közelébe vagy akár efölé is. Mindez tovább javíthatja Magyarország nemzetközi befektetői megítélését - hangsúlyozta Réczey Zoltán.
Balatoni András, az ING vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában jelezte, hogy az ING 3 százalékos éves növekedést várt az első negyedévre.
Kifejtette, hogy az ipari termelés több, mint 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben 2013 azonos időszakához képest, és a bővülést elsősorban az export hajtotta, mivel a belföldi értékesítés továbbra sem túl "acélos". A költségvetési beruházások felfutása érdemben növelte az építőipar termelését, ez volt a növekedés másik fontos forrása - tette hozzá Balatoni András, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja szintén kedvező hatással volt a szektor növekedésére.
Hozzáfűzte, hogy a növekedést támogatta a háztartások vásárlóerejének markáns emelkedése, ami a rendkívül alacsony inflációhoz, illetve a költségvetési szektorban véghezvitt jelentős béremelésekhez köthető. A belső felhasználás, illetve a szolgáltatások hozzáadott értéke nagy valószínűséggel növekedni tudott, vagyis a gazdasági növekedés széles bázison nyugszik.
Balatoni András szerint kérdés, hogy ezt a növekedési dinamikát meddig képes fenntartani a hazai gazdaság a külső és a belső egyensúly veszélyeztetése nélkül. Az idei konvergenciaprogramból is kiderült, hogy a költségvetési politika lazítóvá vált a 2012-2013-as szigorú gazdálkodást követően, ez a lazítás pedig a ciklikusan kiigazított költségvetési deficit romlásában érhető tetten a szakértő szerint. "Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem mehet tovább sokáig az állam, mivel ebben az esetben ismét az eladósodás pályájára állítaná az országot" - hívta fel a figyelmet.
Az elemző összességében arra számít, hogy jövőre megáll a költségvetési kereslet növekedése, ami némi visszarendeződést eredményez majd az építőipari termelésben, mivel a lakáspiaci konjunktúra csak lassan javul. Az ipari termelésben az exportpiaci részesedés szintbeli eltolódást eredményez, ami egy éven keresztül hat a növekedési rátára. Amikor a bázisba beépül a folyamat (vagyis 2015-ben) az év/év növekedési ráták visszaeshetnek, de továbbra is jelentős 4-5 százalékos ipari termelésbővülésre lehet számítani.
A gazdasági növekedés így éves átlagban elérheti, vagy meg is haladhatja a 3 százalékot idén, de jövőre csak kisebb mértékű, 1,9 százalékos bővüléssel számol az ING. A kiemelkedő idei makrogazdasági teljesítmény a legfrissebb adatok tanulsága szerint nem okozott inflációs nyomást. A várakozások horgonyzottak, emellett pedig a költségtényezők, valamint az importált infláció is kedvezően alakul - írta Balatoni András. (MTI)
