Megújul a hazai kutatás-fejlesztés
Az államtitkár az innovációs stratégia kapcsán leszögezte: a cél, hogy az ország 2020-ra a GDP-arányos k+f ráfordítását 1,8 százalékra növelje a mai 1,14 százalékról. Megjegyezte: ma az uniós átlag e terén 1,9 százalék, Magyarország az évtized végére juthat el a mai uniós átlaghoz. Ehhez minimum 10 ezer új kutató-fejlesztő munkahelyre lesz szükség - húzta alá az államtitkár.
Azt mondta: az innovációs területen a kormány kezelhetetlen intézményi és finanszírozási rendszert örökölt. Az átalakítás első lépéseit megtették, létrejön a Nemzeti Innovációs Hivatal, amely ügynökségként működik majd, a jövő év első felében várhatóan létrehoz egy brüsszeli irodát is.
Cséfalvay Zoltán a finanszírozás részleteiről szólva elmondta: az innovációs alap a kormányváltáskor 200 millió forintos kötelezettségvállalást görgetett maga előtt, ez az oka annak, hogy idén nem lehetett kiírni új pályázatot, és annak, hogy jövőre korlátozott lesz a pályázati összeg.
Kitért arra is, hogy a finanszírozási rendszer változásával már nemcsak a kutatást-fejlesztést nem végző cégek fizetnek be az alapba a jövő évtől, hanem valamennyi közép- és nagyvállalat, a társasági adóalapból való leírhatóság megmarad. Úgy fogalmazott: tarthatatlan volt az eddigi működés, amelyben elvileg az állam is befizetető volt; az állam ugyanis 2010 előtt nem tette hozzá az alaphoz ígért forrásokat, vagy ha igen, akkor azt külföldről felvett hitellel tette.
Január 1-től az innovációs alap zárt kassza lesz, 46 milliárd forinttal működik majd, ebből 32 milliárd forint a kötelezettségvállalás, így jövőre 13,5 milliárd forint lesz hozzávetőleg a szabad forrás, amelyre pályázatokat írhatnak ki - emelte ki.
Van esély arra, hogy ez az összeg nagyobb legyen, ez pedig a kormány előtt lévő növekedési programtól függ - mondta Csévalvay Zoltán. Hozzátette: a zárt kasszával hosszútávra is kalkulálható lesz a finanszírozás.
Az intézményrendszer, a finanszírozás változása mellett két jogszabály is változik: a jövő évi költségvetés részeként egyértelműsödik a kutatás-fejlesztés fogalma február 1-jei hatályba lépéssel, és ekkortól lehet majd hatósági igazolást is kérni az innovációs tevékenységről.
Az államtitkár elmondta még, hogy ez európai uniós szakpolitikák egyetlen nyertes területe a kutatás-fejlesztés-innováció, amelyre a következő, 2014-2020-as tervezési ciklusra a mostani 53 milliárd euróról folyó áron számítva 87 milliárd euró jut majd a Horizont 2020 elnevezésű program keretében.
Aláhúzta: az óriási mértékben növekvő forrásokhoz kapcsolódik még közel 60 milliárd euró, amelyet a strukturális alapokból lehet elérni. Ennek kapcsán az államtitkár megjegyezte: míg a kohéziós és strukturális források az országokra "dedikálva" járnak, az innovációs pénz elérésének egy szempontja van, ez pedig a kiválóság; a források megszerzéséért egész Európa versenybe száll.
Cséfalvay Zoltán kitért arra is hogy a k+f támogatás három nagy területre koncentrálódik: a tudományos kiválóság, az ipari alkalmazások, a nagy társadalmi kihívások támogatása.
A jelenlegi, 2013-ig futó uniós keretprogramból a hazai vállalkozásoknak, kutató intézeteknek összesen 160 millió eurónyi támogatást sikerült Magyarországra hozniuk, ez e keretből kifizetett összes támogatás 0,77 százalékát jelenti; Magyarország hozzájárulása az unió GDP-jéhez 0,8 százalék - mondta azzal, hogy az ország gazdasági súlyának megfelelő arányban részesült a támogatásból. Megjegyezte: ezzel nem lehet az ország elégedett, hiszen például Észtország saját gazdasági súlyához képest háromszor annyi forrást tud a pályázati rendszeren keresztül saját kutatási-fejlesztési programjaiba bevonna.
Azt mondta: 2014-ig két év van arra, hogy Magyarországot felkészítsék egy sokkal jobb pályázati működésre.
(MTI)
