Megvan az 1929-33-as Glass Steagall Act utódja!
Ugyan az utóbbi időben - a görög válság miatt - erről a súlyához képest kevesebbet lehetett hallani, de ne felejtsük, hogy ez minden bizonnyal az 1929-33-as válság után elfogadott Glass-Steagall Act-tel hasonló léptékű törvény lesz. (A Glass-Steagall Act többek között szintén korlátozta a bankok spekulatív tevékenységét és létrehozta az FDIC-t, az amerikai betétbiztosítási alapot). A tervezetet még a Kongresszusnak és Obamának is el kell fogadnia.
A főbb pontok:
- végül nem tiltották meg a bankoknak a swap (derivatív ügylet, több forward együttesen) ügyletek kötését, hisz abból csak az lett volna, hogy mindenki külföldre vitte volna ezt a tevékenységét
- továbbra is lehetősége lesz a bankoknak FX swapokat és IRS-eket, arany és ezüst swapokat, CDS-eket, részvény swapokat kötni
- a Volcker szabályt illetően, mely a bankok saját számlás kereskedését limitálta arról döntöttek, hogy a tangible equity (azaz a pénzintézet kezében lévő tényleges dologi javak) csak 3%-át fektethetik hedge fundokba és részvénypiaci alapokba
- a Tier1 tőkeelemekbe (szavatoló tőke) nem számolhatók bele a Trust Preferred Security-k (melyek mondjuk egy SPV által kibocsátott tulajdont és hitelviszonyt is megtestesítő tőkeelemek, ezek jelenleg 118mrd USD értékben vannak a bankok tőkéjében), csak tényleges equity elemek
- a 2008-2009-es válság utáni kártérítés gyanánt 19mrd USD-t kell fizetnie a bankoknak (tehát bankadó itt is lesz!)
- ezek a pontok csak a 15mrd dollárnál nagyobb mérlegfőösszegű bankokra vonatkoznának és 5 évet kapnak a megfelelésre
Egyelőre a törvény pontos hatását még nem lehet tudni, de az biztos, hogy tőkeemelésre lesz szükség (ami EPS felhígító hatással fog járni) és banki profit csökkenésre lehet számítani, mindkettő negatív a bankrészvényekre vonatkozólag.
