Kriptovaluta-hype vagy válságveszély? Trump aláírta a GENIUS-törvényt, az árfolyamok kilőttek, a kritikák megszaporodtak
De miközben a befektetők ünnepelnek, fogyasztóvédők, pénzügyi elemzők és jogalkotók komoly aggályokat fogalmaznak meg. Vajon a kriptoforradalom valóban előrelépés, vagy egy újabb pénzügyi válság magva?
Kriptotörvények lökik új csúcsra a piacot
A három, Donald Trump által támogatott kriptotörvény közül az egyik – a GENIUS Act – pénteken már jogerőre is emelkedett. Az esemény hatására a kriptopiac felrobbant: a Bitcoin közel 30%-ot emelkedett (idén) túlszárnyalva az aranyat és a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq indexet is. Ezáltal a világ legjobban teljesítő befektetési eszközévé vált 2025-ben.
A kriptotörvények hatása ugyan nem azonnali, de hosszú távon alapvetően alakítják át a kriptopénzek szerepét: egy rétegpiaci eszközből a pénzügyi rendszer mainstream szereplőivé válhatnak.
A GENIUS Act: stabilcoinok szabályozása, de milyen áron?
A GENIUS Act – teljes nevén Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins – a stabilcoinok szabályozására irányul. Ezek olyan digitális pénzek, amelyek értékét valamilyen hagyományos eszközhöz (jellemzően az amerikai dollárhoz) kötik, így stabil árfolyamot ígérnek.
A törvény:
- engedélyezi magáncégeknek stabilcoinok kibocsátását,
- előírja az AML (pénzmosás elleni) megfelelést,
- megköveteli a gyanús tranzakciók jelentését.
Ám a kritikusok szerint ezek az előírások messze nem elegendőek.
Corey Frayer, az American Consumer Federation befektetővédelmi igazgatója így fogalmazott:
„Soha nem ajánlanánk a nagymamának, hogy stabilcoint használjon. Elcserélne egy biztosított, kamatozó bankbetétet egy olyan digitális tokenre, amit semmi sem garantál.”
Szakértők szerint a törvény leginkább „háttérhasználatra” – például tranzakciós költségek csökkentésére vagy devizaváltásra – ösztönözheti a stabilcoinok terjedését. A Zelle és több amerikai bank már tárgyal egy közös stabilcoin létrehozásáról.
Trump, családi érdekeltségek és stabilcoin-üzletek
A viták egyik központi eleme Trump személyes érintettsége a stabilcoinpiacon. A World Liberty Financial nevű cég – amelyben Trump családja többségi tulajdonos – már 2024-ben elindította a USD1 nevű stabilcoint, amely most 2 milliárd dolláros piaci értékkel bír.
A vállalat egyik társalapítója Zack Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottjának fia. Az amerikai sajtó szerint a Trump család eddig 500 millió dollárnyi nyereségre tett szert a projektből.
Egyesek szerint ez komoly összeférhetetlenséget jelent, különösen úgy, hogy a GENIUS Act és a kapcsolódó szabályozás lehetővé teszi a magáncégek által kibocsátott digitális pénzek széles körű elterjedését, miközben minimális szabályozás alá esnek.
Kritikus kockázatok: pénzügyi válság előszobája?
A kritikusok egy része rendszerszintű veszélyekre hívja fel a figyelmet. A GENIUS Act lehetővé teszi, hogy a stabilcoin-kibocsátók gyakorlatilag saját bankként működjenek, de szabályozás és biztosítékok nélkül.
Frayer szerint ez hasonlít ahhoz, ami a 1929-es összeomláshoz és a 2008-as válsághoz vezetett:
„Ha újra engedélyt adunk arra, hogy kvázi-bankszerű szereplők szabályozás nélkül pénzt bocsássanak ki, egy újabb válság elkerülhetetlen.”
A Consumer Reports szerint a törvény nem nyújt kellő védelmet a fogyasztók és a gazdaság számára. Delicia Hand, a szervezet digitális piacokért felelős vezetője így fogalmazott:
„A stabilcoinok fokozott összefonódása a bankszektorral megnöveli a kockázatot, amely csődhöz és akár állami mentőcsomagokhoz vezethet.”
Új törvények: CLARITY és Anti-CBDC – Trump újabb előnye?
A másik két, folyamatban lévő törvényjavaslat is figyelmet érdemel. A CLARITY Act célja, hogy a digitális eszközöket világosan kategorizálja – hogy a SEC vagy a CFTC felügyelje-e őket.
A törvény lehetőséget teremthet arra, hogy a World Liberty másik tokenje, a WLFI, mentesüljön az értékpapírokra vonatkozó szigorú szabályozás alól. A jogvédők szerint ez újabb lehetőséget ad Trump vállalatainak az ellenőrzés elkerülésére.
A $TRUMP nevű mémcoin, amely több százmillió dollárnyi díjbevételt hozott a Trump-szervezeteknek, szintén mentesülne a szabályozás alól – még akkor is, ha a befektetők nagy része veszített rajta.
A Digital Asset blokklánc-cég vezérigazgatója, Yuval Rooz ugyanakkor úgy látja, hogy:
„A törvény végre egyértelmű irányt ad a fejlesztőknek és a befektetőknek. Ez az innováció és átláthatóság alapja lehet.”
Anti-CBDC törvény: a digitális dollár elutasítása
A harmadik törvényjavaslat, az Anti-CBDC Surveillance State Act, megtiltaná, hogy az amerikai jegybank digitális pénzt vezessen be. A republikánusok szerint ez súlyosan veszélyeztetné a magánéletet.
A Fed viszont közölte: soha nem állt közel digitális dollár bevezetéséhez. A világ több országában – köztük az EU-ban – már léteznek ilyen rendszerek, amelyek célja a gyorsabb és biztonságosabb pénzforgalom.
Az American Bankers Association is támogatja a tiltást, állásfoglalásuk szerint:
„A CBDC bevezetése megváltoztatná az állampolgárok és a Fed közötti viszonyt, aláásná a hitelezési rendszert és a monetáris politika hatékonyságát.”
Összegzés: forradalmi törvények vagy újabb válság előfutárai?
A kriptotörvények – különösen a GENIUS Act – rövid távon izgalmat és emelkedést hoztak, de hosszú távon komoly kockázatokat rejtenek. A szabályozók, befektetővédelmi szervezetek és piaci szereplők most próbálják értelmezni, mit is jelent ez a valóságban.
A tét nem kevesebb, mint a digitális pénzügyi rendszer jövője – és az, hogy azt a piac, az állam vagy esetleg egy elnöki család fogja irányítani.
