Mentőövet dob-e Kína az eurónak ?
Londoni bankházak elemzései szerint vannak ilyen szándékra utaló jelek. A Standard Chartered pénzügyi szolgáltató csoport minapi kimutatása szerint a nemzetközi adósságpiacon az idei év első négy hónapjában végrehajtott közvetlen és közvetett kínai vásárlások arra utalnak, hogy Kína most elkezdhette "diverzifikálni" külföldi adósságpapír-portfolióját, amelyben jelenleg az amerikai szuverén adósság dominál, 60-70 százalékos súllyal.
A Standard Chartered becslése szerint Kína központi devizatartaléka hozzávetőleg 200 milliárd dollárral gyarapodott idén január és április között, és a növekménynek a háromnegyede nem dolláradósság-befektetésekbe áramlott vissza. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni alapkezelő üzletágának elnöke, Jim O'Neill a The Sunday Telegraphban írt helyzetértékelésében kimutatta, hogy Kína éves importjának értéke immár meghaladja a súlyos adósságválságban vergődő Görögország 350 milliárd dollárnak megfelelő éves hazai össztermékét (GDP), és a 450 milliárd dollár körüli teljes görög államadósság a kínai devizatartaléknak nem éri el a 20 százalékát.
"Kína felvásárolhatná az egész (görög adósságot), és még maradna is egy csomó aprója más dolgokra" - írja a Goldman Sachs londoni alapkezelő részlegének vezetője. O'Neill szerint, ha az európai döntéshozók kollektív módon hitet tennének Görögország euróövezeti tagságának fenntartása és a görög törlesztési leállás megakadályozása mellett, Kína akár megpróbálkozhatna a teljes görög adósság felvásárlásával - tekintettel a tranzakció kínálta hozamokra, vagyis arra, milyen olcsón juthat most a görög adóssághoz. A Goldman Sachs vezető befektetési tisztviselője szerint azonban sajnos nem úgy tűnik, hogy az európai vezetők bármiben jelentősebb mértékben egyetértésre tudnának jutni, legyen szó az euróövezetről vagy bármi másról.
Kína szuverén hazai és küladósságának hitelminősítői besorolásai az elsőrendű "A/AA" sávban vannak, miközben Görögországra a világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard and Poor's a világ legrosszabb államadósi osztályzatát tartja érvényben, "CCC" besorolással, a fizetésképtelenség 50 százalékos esélyével. Ez 11-12 fokozattal rosszabb a Kínára jellemző adósosztályzatoknál. A különbség meglátszik a két ország államadósság-törlesztési kockázatára köthető biztosítási tranzakciók árazásában is.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a görög szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja az elmúlt londoni kereskedési hetet 2330 bázispont környékén zárta. Ez világrekord CDS-díjszabás bármely szuverén adós esetében. A megítélést pontosan tükrözik a görög államkötvények 14-15 százalékos rekord magasságban imbolygó hozamfelárai is a vonatkozó német kötvények fölött. Ez azt jelenti, hogy Görögország új hitelhez akkor juthat a tőkepiacon, ha elfogadja, hogy körülbelül 11-12 százalékkal kevesebb pénzt kap minden kötvénykiadásakor, mint amennyi a kötvény névértékének, azaz a törlesztendő pénznek és egyévi kamatának összege.
A CMA számítási modellje szerint a pénteki zárásra kialakult görög CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 84 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza Görögország mint államadós törlesztésképtelenné válását ötéves távlatban. A jelenlegi görög CDS-árazás azt is jelenti, hogy a görög államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon immár több mint 2,3 millió euró minden tízmillió euró görög államadósság után az irányadó ötéves futamidőre.
Ezzel szemben Kína szuverén adósságtörlesztési kockázatára az elmúlt hét végén 87 bázispont - tízmillió dollár kínai adósság után mindössze 87 ezer dollár (62 ezer euró) - körüli középárfolyamokon kínáltak biztosítási tranzakciókat a londoni CDS-piacon. A nemzetközi hitelminősítők figyelmeztetései szerint mindazonáltal a kínai pénzügyi rendszer sem mentes a kockázatoktól. A Fitch Ratings nemrégiben Londonban kiadott elemzésében kiemelte, hogy a GDP-értékhez mérve nagyon gyorsan emelkedik a kínai bankrendszer által a hazai magánszektornak folyósított hitelek aránya.
A kinnlevőség a cég kimutatása szerint tavaly elérte a hazai össztermék 140 százalékát - 2008-ban még 111 százalék volt -, ráadásul a kiáramlás jelentős része ingatlanpiaci befektetésekhez kapcsolódik. Ennek nyomán a Fitch arra számít, hogy a következő három évben a kínai bankrendszerben jelentős mértékű eszközminőség-romlás megy végbe. A hitelminősítő becslése szerint, ha a nem teljesítő hitelek aránya eléri a teljes kinnlevőség-portfolió 15-30 százalékát, akkor a kínai bankrendszernek a hazai össztermék 10-30 százaléka közötti pénzügyi segítségre lehet szüksége. (MTI)
