Meredeken csökkennek a főváros kiadásai és bevételei
A feladatfinanszírozáshoz kapcsolódóan a költségvetési támogatások jelentősen, a 2012. évi 33,5 milliárdról 12,4 milliárd forintra csökkentek. Az intézményi működési bevételek visszaesésének pedig elsősorban az intézményhálózat lecsökkenése, valamint az alacsonyabb összegben tervezhető visszaigényelhető áfa az oka. A személyi jövedelemadó-bevételek központi körben maradása 5,1 milliárd forintos, az illetékbevételek kiesése pedig 5,7 milliárd forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatnak.
Közösségi közlekedésre a jelenlegi ismeretek szerint 58 milliárd forintot fordítana a főváros, a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) erre való tekintettel gördülő tervezéssel kell elkészítenie a 2013-2014. évi menetrendi javaslatát és forrásigényét. Az idei központi költségvetés 10 milliárd forintot biztosít a fővárosi közösségi közlekedésre, ezt egészíti ki a forrásmegosztásból átcsoportosított 7,5 milliárd forint. A fennmaradó forrás jelentős része a főváros közvetlen hozzájárulása. A javaslat megállapítja, hogy a közösségi közlekedés támogatása elmarad a 2012-es összegtől és a BKK által jelzett várható működési finanszírozási igénytől, ugyanakkor folyamatban vannak a kormányzati tárgyalások a forrásokról.
A tervezet nagyobb mértékű visszaeséssel számol az osztalék- és hozambevételek terén, a 2012-es, közel 12 milliárd forintos osztalékbevétellel szemben idén 5,9 milliárdot tartanak reálisnak. A városvezetés jelezte azt is, hogy új hitelként szerepel a fejlesztési hiányként jelentkező 30 milliárd 189 millió forint, amely a korábban megkötött hitelkeretekben megjelölt célok szerinti hitelfelhasználást jelenti. Ezt akkor hívhatja le a főváros, ha az önkormányzat költségvetési egyensúlya tartósan biztosítható és a pénzügyi mutatói megfelelnek a hitelszerződésekben vállaltaknak. A költségvetési javaslatban a főváros az adósságállomány legalább 40 százalékos állami átvételével számol, amely körülbelül 69,3 milliárd forint.
Az állami kézbe adott feladatok közül legnagyobb mértékben az oktatási terület irányzata csökken, itt a tavalyi csaknem 41 milliárd helyett 9,4 milliárd forint szerepel. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra 8,2 milliárddal, a szociálpolitikai feladatokra 4,38 milliárddal kevesebbet terveznek. Az önkormányzati körben maradt egészségügyi feladatokra 168 millió forinttal jut kevesebb pénz. A tartalékkeretek 12,7-ről 10 milliárdra mérséklődnek, s több mint egymilliárd forinttal csökken a Főpolgármesteri Hivatal működésével összefüggő támogatás. Kulturális célokra több mint félmilliárd forinttal terveznek többet, s 183 millió forinttal nő a sport feladatok kerete.
Felújításokra összesen 12 milliárd 728 millió forint jut. A beruházási kiadások között szerepel egyebek mellett 1 milliárd forint önkormányzati városrehabilitációra, 20,5 milliárd a kettes metró járműcseréjére, 81 milliárd a négyes metróra, 300-300 millió az elektronikus jegyrendszerre és a személyforgalmi behajtási díj bevezetésére, előkészítésére, 2,7 milliárd szennyvízcsatornázásra, 1 milliárd a római-parti árvízvédelmi műre, 4,6 milliárd a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítására, 231 millió a Közraktárakkal (CET) kapcsolatos munkákra. Az 1-3-as villamos vonalak továbbfejlesztésére 796 millió forint szerepel, a Széll Kálmán tér rekonstrukcióra 951 millió.
A főváros társaságai közül a közterület-felügyelet támogatását 270 millióval növelik, a Fővárosi Állat- és Növénykert előirányzata viszont 385 millióval csökken. A Városligeti Műjégpálya tavalyi 269 milliós támogatása másfélszeresére, a vízrendezési feladatokra szánt összeg pedig több mint kétszeresére nő.
A képviselőcsoportok közül az MSZP 22 millió, a Fidesz-KDNP 27 millió, a Jobbik és az LMP 10 millió forintos előirányzattal szerepel, bár utóbbi frakciójának helyzete csak a pénteki közgyűlésen tisztázódhat, miután képviselői kiléptek a pártból és Párbeszéd Magyarországért néven új formációt alakítottak.
A főváros idei költségvetését 323 milliárd 44 millió forintos kiadási és 258 milliárd 972 millió forintos bevételi főösszeggel tervezik, a határozattervezetről jövő szerdán, két fordulóban dönt a Fővárosi Közgyűlés. A 64 milliárd forintnyi hiányból 41 milliárd 378 millió forintot az előző évek pénzmaradványaiból finanszíroznak. A fennmaradó részt pedig a fejlesztési célú, 30 milliárd 189 millió forint összegű hosszú lejáratú hitellel fedezik, és 7 milliárd 495 millió forint szolgál majd a hitelek tőketörlesztésére. (MTI)
