Mi áll az EBRD-elnök magyarországi látogatásának fókuszában?
Sir Suma Chakrabarti közelgő látogatása kapcsán adott interjút magyar tudósítóknak a közép- és kelet-európai térség átalakulásának finanszírozására több mint két évtizede alakult bank londoni székhelyén, kijelentette: az EBRD-nek hosszú időre visszanyúló tapasztalatai vannak a régió kis- és középvállalati szektorának fejlesztésében. Hozzátette: a magyar pénzügyi szektorral kapcsolatban "sok befektető, akikkel találkozunk, felveti a kiszámíthatóság kérdését, így tájékozódni szeretnék arról, hogy milyen kiszámítható gazdaságpolitikai keretek várhatók" ebben a szektorban.
Az MTI kérdésére, hogy véleménye szerint az MNB növekedési hitelprogramja által hozzáférhetővé tett olcsó pótlólagos likviditás nem szorítja-e ki az EBRD-t a magyar kis- és középvállalati támogatási programokból, a bankelnök kijelentette: az EBRD teljesen egyetért a magyar kormánnyal abban, hogy ez a vállalati szektor "a gazdaság gerince", és helyesnek tartja, hogy a kormány prioritásként kezeli a kis- és középvállalatok növekedésének támogatását.
Az, hogy az EBRD mint finanszírozási forrás kiszorul-e e támogatásokból, "attól függ, hogy mit akarunk tenni (...) ha a jegybank által a rendszerbe táplált likviditás elégséges finanszírozást tesz hozzáférhetővé, akkor valószínűleg nem lenne sok értelme, ha mi is ugyanezt tennék". Lenne viszont értelme - és a tárgyalások erre is kitérnek majd - a segítség más formáinak, elsősorban a kockázatmegosztás területén. Emellett az EBRD "meglehetősen jó" a kis- és középvállalati kliensek és a finanszírozást nyújtó kereskedelmi bankok közötti kapcsolatfelvétel elősegítésében - hangsúlyozta az EBRD elnöke.
Hozzátette: tárgyalásain felveti, hogy Magyarország kéri-e az EBRD-től a szektor közvetlen finanszírozásának növelése helyett e kapcsolatteremtési szolgáltatási tevékenység erősítését. Sir Suma az MNB két fronton zajló - a kamatcsökkentési ciklusban és a növekedési hitelprogramban megnyilvánuló - gazdaságösztönző tevékenységével kapcsolatban kijelentette: ez a modell ésszerűnek bizonyulhat. A világban sok gazdaságélénkítő modellt alkalmaznak, és nem szabad mindig "reflexszerű reakcióval" egyetlen modellre kimondani, hogy az a hatékony - hangsúlyozta.
Sir Suma Chakrabarti - EBRD
Az MTI kérdésére, miszerint magyarországi látogatása azt jelenti-e, hogy az EBRD hosszú távú további jelenlétet tervez a magyar gazdaságban, vagyis levette a napirendről a korábban meghirdetett régiós graduációs folyamatot, Sir Suma kijelentette: azzal a meggyőződéssel érkezett tavaly az EBRD-hez - és e meggyőződése azóta tovább erősödött -, hogy "nem volt sok értelme annak", ahogy a graduációt, vagyis a 2004-ben EU-taggá vált, fejlettebb közép- és kelet-európai országoknak nyújtott EBRD-támogatás fokozatos leépítéséről szóló elképzeléseket korábban kezelték. Ezek a gazdaságok ugyanis nagyon különböznek egymástól, így nem lehet egységes csoportnak tekinteni őket. Az EBRD elnöke szerint az egyes térségi gazdaságokra vonatkozó országstratégia kialakításának folyamata keretében kell feltenni azt a kérdést, hogy az adott ország elérte-e az átalakulás olyan fokát, amikor már nincs szüksége EBRD-finanszírozásra.
Sir Suma Chakrabarti kiemelte, hogy az EBRD az idén hozzávetőleg 100 millió euró finanszírozást nyújt magyarországi programokra, ami jelentős emelkedés a tavalyihoz képest. A bank - amely a legnagyobb egyedi befektető jelenlegi működési országcsoportjában - 2006-ban jelentette be, hogy az addig EU-taggá lett nyolc közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a pénzintézetből, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot - Csehország 2007 óta nem részesül közvetlen EBRD-támogatásban -, sőt a bank jelentősen növelte a régió finanszírozását. A működési terület támogatásának növeléséhez az EBRD ugyanakkor 50 százalékos tőkeemelést is kért a részvényes országoktól; ezt a Zágrábban megrendezett 2010-es éves közgyűlésen jóváhagyták.
A tőkeemelés révén - a bank akkori számításai szerint - az EBRD 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak. Az MTI kérdésére, hogy az "arab tavasz" politikai fordulatai óta bekövetkezett fejlemények ismeretében is helyes döntésnek tartja-e az érintett arab országok felvételét az EBRD működési területét alkotó országcsoportba, a bank elnöke kijelentette: változatlanul "abszolút korrektnek" tartja ezt a döntést, az időközben - főleg Egyiptomban - lezajlott belpolitikai történések ellenére is. Hozzátette: személyesen is mindig arra emlékezteti az EBRD részvényeseit, hogy Kelet-Európában - az eredeti működési térségben - sem volt egyenes vonalú, zökkenőmentes a fejlődés, és ugyanez érvényes bármely más térség átalakulási pályájára.
Mindaz, ami például Egyiptomban vagy Tunéziában lezajlott a fordulatok óta, sok elemében hasonlít a kelet-európai térség átalakulási folyamatának egyes epizódjaira. Az elnök szerint a befektetők igénylik az EBRD jelenlétét ebben a régióban is, és a banknak erőteljes térségi finanszírozási programja van: az EBRD az első évben 14 programra 400 millió euró folyósítását hagyta jóvá azoknak az arab országoknak, amelyekre kiterjesztette tevékenységét.
