Mi történik válás esetén a nyugdíjbiztosítással? Vagyonmegosztás szabályai
Első körben érdemes tisztázni, hogy mit is értünk pontosan nyugdíjbiztosítás alatt
A személyi jövedelemadóról szóló törvényben találhatjuk a nyugdíjbiztosítás jogi kategóriájának megjelölését, amely nem más mint, a megtakarítással kombinált életbiztosítás nyugdíjkorhatárig tartó formája. A nyugdíjbiztosítás tehát a befektetéssel kombinált életbiztosítások egy olyan speciális fajtája, amely minden esetben a kötéskori aktuális nyugdíjkorhatárkor jár le, azaz jelenleg a biztosított 65 éves korában. A nyugdíjbiztosítás már hosszú évek óta létező konstrukció, de 2014-es évtől a törvény adóvisszatérítésre biztosít lehetőséget e körben. Az üzleti biztosítók kínálatában a lakás vagy életbiztosítás mellett megtalálhatóak a nyugdíjbiztosítási ajánlatok is, melyekből kedvünkre választhatunk, mérlegelve a hozamot és a költségeket. Fontos megjegyezni, hogy jellegét tekintve a nyugdíjbiztosítás egy saját névre szóló megtakarítási számla, amely életbiztosítási védelemmel is kombinált.
Válás esetén felmerül a kérdés, hogy ehhez a névre szóló befektetéshez mi köze is lehet a házastársunknak?
Sokan úgy tekintenek ezen befektetéseikre, hogy mivel azok névre szólóak, ők a kizárólagos kedvezményezettek, így a befektetés kizárólagosan az ő tulajdonukat képezik. Azonban a kérdés eldöntésénél figyelemmel kell lenni a hatályos polgári jogi szabályokra is.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy házastársak esetében, - amennyiben a felek házassági vagyonjogi szerződéssel nem rendelkeznek, mely a törvénytől eltérően szabályozná vagyoni viszonyaikat -a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. Magyarországon jelenleg ez a törvényes vagyonjogi rendszer. A házastársi vagyonközösség azt jelenti, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, továbbá a közös vagyontárgyak terhei és a felek közösen viselik a bármelyikük által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is.
A házastársi közös vagyon pedig a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A törvényszöveg által használt vagyon kifejezés szélesebb körű, mint a tulajdon fogalma, tehát a vagyontárgyak mellett ide tartoznak a vagyoni értékű jogok, továbbá a vagyon részét képezik az aktív elemeken felül a passzívák is.
Egy házasság megromlása következtében, amikor a felek a házasság felbontását kívánják szükségszerűen felmerül a meglévő közös vagyon megosztására való igényük. A házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg. Általános elv, hogy a házastársi vagyonközösségből eredő igényeket lehetőleg egységesen kell rendezni, melyet a hazai ítélkezési gyakorlat megerősít, amely azt jelenti, hogy a méltányosság követelményéből kiindulva a vagyonjogi igények rendezése kapcsán az a cél, hogy a megosztás során egyik fél se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz, ami csak akképp valósulhat meg, ha a felek a házastársi életközösségük alatt szerzett valamennyi vagyont számításba veszik a passzívákkal egyidejűleg.
Az imént részletezett törvényi szabályozás alapján, tehát az egyik fél nevére szóló nyugdíjbiztosítás, amennyiben azt a házastársi vagyonközösség idején alapították vagy gyarapították, értéke a közös vagyon részét képezi, tehát a vagyonmegosztásnál figyelembe kell venni.
szakértőnk: dr. Bankovics-Balogh Erzsébet, Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda
Mivel azonban minden nyugdíj előtakarékosság hosszútávra és nyugdíjcélra szól, ezért bármely nyugdíj megtakarítási típus esetén megkötésekkel és költségekkel jár, ha az ember idő előtt hozzá szeretne férni megtakarításához, még ha ennek szükségessége a közös vagyon megosztása miatt merül is fel. A felek az összes megtakarításukat például a befektetési jegyeket, a lakás-takarékpénztári megtakarítást, a nyugdíjbiztosítást egyenlő arányban kell, hogy elosszák, de a gyakorlatban azonban a költségkímélés érdekében akként szoktak rendelkezni a felek, hogy az adott megtakarítás azé marad, akinek a nevére szól, és kifizeti a másik felet.
Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a nyugdíjbiztosításhoz idő előtt hozzá kelljen nyúlni. Ehhez azonban szükséges, hogy a másik felet megfelelően tudja kompenzálni a biztosított fél. Ellenkező esetben, ha semmilyen más vagyonnal nem rendelkeznek a felek és a megosztás egyéb módja nem lehetséges a bíróság a közös tulajdon megszüntetésének szabályait fogja alkalmazni a jogosultság sajátosságaira tekintettel.
Amennyiben a felek között a megosztás tekintetében nincs egyezség az ítélkezési gyakorlatban kialakult elvek szerint (célszerűség, okszerű gazdálkodás, arányosság, és kisegítő jelleggel a méltányosság elvére tekintettel) fog a kérdésben dönteni a bíróság és esetlegesen rendelkezhet a nyugdíjbiztosítás megosztásáról is. Azonban a közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani.
Tehát mivel a fenti megosztás költségekkel járna, ezen költségeket le kellene vonni a nyugdíjbiztosítás értékből és ezt a csökkentett összeget kellene megosztania feleknek. Ez a konstrukció nyilvánvalóan egyik félnek sem lenne kedvező, ezért általában mást megoldást találnak a felek, hogy elkerülhető legyen a nyugdíjbiztosítás idő előtti felbontása.
