Mi vár a lengyelekre? Az államadósság problémák fogják meghatározni a következő EU elnökségi ciklust
A soros lengyel elnökség első napjaiban, heteiben a legnagyobb figyelmet egyértelműen a görög államadósság rendezése fogja kapni. „Egyelőre természetesen a görög helyzet megoldása a legégetőbb az unió szempontjából, ugyanakkor azt is látni kell, hogy Görögország mellett Írország és Portugália is folyamatosan borotvaélen táncol. Az európai adósságválság kezelése szempontjából mégis az lesz kritikus, hogy , vajon erről a hármasról beszélhetünk-e, vagy Spanyolország is beáll a sorba. Amennyiben azonban ez utóbbi, negatív forgatókönyv érvényesülne, az már új alapokra helyezné az egész uniót próbára tevő államadósság problémákat, hiszen gazdasági súlya miatt Spanyolország már-már kezelhetetlen nehézségeket okozna. Egyelőre úgy tűnik, Spanyolország mindent megtesz, hogy elkerülje ennek lehetőségét, ugyanakkor az egyes régiók nagyfokú önállósága lényegesen megnehezíti az ország pénzügyeinek rendezési folyamatait, így nem kizárható, hogy előbb-utóbb a spanyolok is külső segítségért folyamodnak” – magyarázta a befektetési szakember. „Mindemellett tovább nehezítheti a helyzetet, hogy a második félévben mind világszinten, mind az unión belül a gazdasági növekedés lassulására lehet számítani. Így felmerül a kérdés, hogy amíg az első félévben dinamikus növekedési pálya mellett nem sikerült megnyugtató megoldást találni az adósságproblémákra, vajon a második félévre előre vetített mérsékelt növekedési kilátások mellett sikerülhet-e a rendezés” – tette hozzá Horváth István.
Habár Lengyelország nem tagja az euróövezetnek, ennek ellenére a lengyelek sem kerülhetik el a kényes témát, hiszen soros elnökként nem mindegy, mennyire aktív szerepet vállalnak az államadósság rendezési folyamatok koordinálásában. Emellett az elmúlt években náluk is egyre nagyobb méreteket öltött az államháztartás hiánya, és a tavalyi évben mind a lengyel költségvetés, mind az államháztartás hiánya rekord szintet ért el. „A jelenleg 55%-os GDP-arányos államháztartási hiány a magyar szinthez képest kedvezőnek tűnik, azonban egyre jobban közelít a Lengyelországban alkotmányba foglalt 60%-os plafonhoz. Ez az adósságszint a lengyel kormányt várhatóan az őszi választások után a hiány tartós lefaragását célzó intézkedések meghozatalára kényszeríti. A soros elnökség így példát mutathat a bajban lévő országoknak az államadósság mérséklésére tett intézkedéseivel, ugyanakkor kérdéses, ezek a kilátások miként hatnak majd az októberben sorra kerülő parlamenti választások eredményére és az EU elnökség sikerességére” – mondta el Horváth István.
