A TB-kiskönyvedet kidobhatod - mi van helyette akkor?
A jogszabály módosítása, valamint az új év első heteiben szerzett tapasztalatok alapján sok munkáltatóban merülhet fel a kérdés, hogy az átállást követően milyen dokumentumokra és adatforrásokra támaszkodhatnak, illetve milyen feladatok maradtak fenn a korábbi gyakorlathoz képest.
A munkáltatók által vezetett, a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére átadandó „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”, vagyis a köznyelvben TB-kiskönyvként ismert dokumentum a tulajdonos biztosítási jogviszonyait, azok időtartamát, valamint a táppénzre és más pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó adatokat tartalmazta.
Ennek az iratnak az volt a szerepe, hogy a munkavállaló egyetlen dokumentum segítségével tudja igazolni korábbi biztosítási jogviszonyait, miközben az új munkáltató is ellenőrizhette belőle az ellátások megállapításához szükséges információkat.
A TB-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területeket érintő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXIV. törvény azonban megszüntette ezt a papíralapú nyilvántartási formát.
Ennek következtében 2026. január 1-jétől TB-kiskönyvet már nem kell vezetni: azoknak a biztosítottaknak, akik korábban nem rendelkeztek ilyennel, nem szükséges új dokumentumot kiállítani, a már meglévő TB-kiskönyvekbe pedig nem kell további adatokat bejegyezni. A változás a munkáltatók számára külön bejelentési kötelezettséggel nem jár, és semmilyen átmeneti adminisztratív feladatot sem ír elő.
A módosítás egyik indoka az volt, hogy a TB-kiskönyvben szereplő adatok korábban is megtalálhatók voltak az állami nyilvántartásokban, csupán külön rendszerekben. A biztosítási jogviszonyokra vonatkozó információkat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tartotta nyilván, míg az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak adatait a Magyar Államkincstár kezelte. A papíralapú TB-kiskönyv e két forrásból származó adatok összegzésére szolgált, ami a gyakorlatban sok esetben pontatlanságokhoz vagy hiányos adattartalomhoz vezetett.
A TB-kiskönyv kivezetésével és az e-TB-kiskönyv bevezetésével egy egységes elektronikus nyilvántartási rendszer jött létre. Az e-TB-kiskönyv nem egy új dokumentum, amelyet ki kell állítani, hanem egy elektronikus lekérdezőfelület, amelyen keresztül a NEAK hozzáférést biztosít a társadalombiztosítási jogviszonyokra és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó adatokhoz.
A hozzáférés azonban nem mindenki számára nyitott: kizárólag a hatósági nyilvántartásban szereplő TB-kifizetőhelyek jogosultak rá, és csak az általuk foglalkoztatott, társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyek adatait tekinthetik meg.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy 2026-tól a munkáltatóknak már nem kell TB-kiskönyvet átvenniük, vezetniük vagy kiadniuk. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításához szükséges információk elektronikusan, közvetlenül a rendszerből érhetők el, az adatok továbbítása pedig szabályozott módon történik a Kincstár és az egészségbiztosítási szerv között.
A változás ugyanakkor indokolttá teheti, hogy a munkáltatók felülvizsgálják adatkezelési tájékoztatóikat. Amennyiben ezek korábban hivatkoztak a papíralapú TB-kiskönyvre, célszerű azokat frissíteni. A dokumentumoknak immár az elektronikus nyilvántartásra és a munkáltató, valamint az érintett állami szervek közötti digitális adatáramlásra érdemes utalniuk, valamint rögzíteniük kell, hogy a munkáltató milyen célból fér hozzá a munkavállalók társadalombiztosítási adataihoz.
A munkáltató a birtokában lévő, korábban átadott TB-kiskönyveket a munkavállalóknak akár a munkaviszony megszűnése előtt is visszaadhatja, tehát nem köteles megvárni a foglalkoztatás végét. Az átadás történhet a munkaviszony lezárásakor a többi igazolással együtt, vagy akár korábban is, de minden esetben javasolt az átadás megfelelő dokumentálása.
Személyes átadásnál célszerű átadás-átvételi elismervényt aláíratni, postai küldés esetén pedig tértivevényes kézbesítést igénybe venni. A kiadás során ajánlott a munkavállaló figyelmét arra is felhívni, hogy az igazolást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő ötödik év végéig köteles megőrizni.
A munkáltató a továbbiakban csak azoknak a munkavállalóknak a TB-kiskönyvét köteles megőrizni, akik esetében annak kiadása valamilyen okból nem történt meg. Ilyen esetben a dokumentumot a munkáltatónak a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár elérését követő öt évig kell megőriznie [217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 50/E. § (1) bek.].
Összességében az új rendszer bevezetése nem jelent új kötelezettségeket a munkáltatók számára, hanem éppen ellenkezőleg: megszüntet egy olyan papíralapú adminisztrációt, amely a gyakorlatban gyakran okozott bizonytalanságot vagy hiányosságokat. A biztosítási jogviszonyok nyilvántartása továbbra is teljes körűen rendelkezésre áll, immár egységes, naprakész és elektronikusan hozzáférhető formában.
