Recept nélküli gyógyszert szedsz? Ezért ment fel az ára jelentősen

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020 és 2025 között jelentős drágulás következett be a recept nélkül elérhető gyógyszerek piacán Magyarországon. Több népszerű készítmény – például megfázás elleni szerek, orrsprayk és fájdalomcsillapítók – ára akár 40–50 százalékkal is emelkedett ebben az időszakban. Nem meglepő tehát, hogy a jelenség a Gazdasági Versenyhivatal figyelmét is felkeltette: a hatóság idén februárban két külön vizsgálatot indított annak feltérképezésére, történt-e versenyjogi szabálysértés.

A polckép szerepe a verseny korlátozásában

Számos kutatás bizonyítja, hogy a vásárlók nagyobb eséllyel választják azokat a termékeket, amelyeket szemmagasságban helyeznek el a boltokban vagy patikákban. Emiatt a polcok elrendezése – vagyis a polckép – komoly marketingeszköz, amely jelentősen befolyásolhatja az értékesítést.

A kevésbé körültekintő vásárlók gyakran hajlandók magasabb árat fizetni egy könnyen elérhető termékért, miközben egy olcsóbb alternatíva a polc kevésbé látható részén marad. Emiatt a termékek polcon való elhelyezése akár az árak emelkedéséhez is hozzájárulhat.

„A GVH februárban indított egyik vizsgálata azt kívánja feltárni, hogy az érintett vállalkozások – köztük a BENU Magyarország Zrt. érdekkörébe tartozó gyógyszertárak és a velük azonos vállalatcsoporthoz tartozó Phoenix Pharma Zrt. – a versenyjogi előírásoknak megfelelően alakítják-e ki a polcképet. Az eljárás elsősorban a recept nélkül kapható, úgynevezett szisztémás fájdalomcsillapítók piacát érinti” – magyarázza Sill Abigél, csoportvezető ügyvéd.

A GVH gyanúja szerint az említett vállalkozások, valamint több gyógyszergyártó és -forgalmazó cég – köztük a Sanofi-Aventis Zrt., az Opella Healthcare Commercial Kft. és a Haleon Hungary Kft. – olyan piaci gyakorlatot folytathattak, amely hátrányos helyzetbe hozhat más gyártók által kínált, esetleg olcsóbb, azonos hatóanyagú készítményeket.

A vizsgálat középpontjában valószínűleg olyan megállapodások állnak, amelyek egyes gyártók számára előnyösebb polchelyeket biztosítanak a gyógyszertárakban – például a legjobban látható és legkönnyebben elérhető helyeket kizárólag bizonyos termékek számára tartják fenn. Amennyiben a jogsértés bebizonyosodik – ami a piaci verseny gyengülését és az árak emelkedését eredményezheti –, az érintett vállalkozások jelentős bírságra számíthatnak.

Erőfölénnyel való visszaélés gyanúja több mint száz településen

„Ezzel párhuzamosan a Versenyhivatal a Phoenix Pharma Zrt. és a BENU Magyarország Zrt. piaci magatartását is vizsgálja, mert felmerült annak gyanúja, hogy visszaélhetnek gazdasági erőfölényükkel. A GVH adatai alapján ezek a cégek több mint száz településen egyedüli szereplőként működnek, ami erőfölényes helyzetet jelenthet számukra” – teszi hozzá Fodor Eszter, szenior ügyvéd.

Fontos azonban, hogy önmagában az a tény, hogy egy vállalkozás egy adott piacon egyedül van jelen vagy erős pozícióval rendelkezik, még nem számít jogsértésnek. A Versenyhivatal azt vizsgálja, hogy a két vállalat kihasználta-e ezt a helyzetet. Ilyen visszaélés lehet például indokolatlanul magas ár alkalmazása, diszkriminatív beszerzési vagy értékesítési feltételek érvényesítése, illetve más nagykereskedők kiszorítása a piacról.

A vizsgálat jelentőségét növeli, hogy az elmúlt években a GVH viszonylag kevés esetben indított eljárást gazdasági erőfölénnyel kapcsolatos ügyekben. Emiatt a mostani vizsgálat során hozott megállapítások várhatóan különösen fontos precedensnek számítanak majd.

Mi következhet a gyógyszerpiacon?

A mostani vizsgálatok ugyanakkor nem teljesen előzmény nélküliek. Az elmúlt években a Versenyhivatal több fogyasztóvédelmi eljárást is indított a gyógyszerek reklámozásával kapcsolatban. Ennek részeként a GVH a jelenlegi ügyben is érintett Opella Healthcare Commercial Kft. vállalattal szemben 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, mert a gyártó a használati útmutatóval ellentétes módon reklámozta a Normaflore nevű készítményét.

A piaci helyzetet tovább befolyásolja az a tavaly júliusban létrejött megállapodás is, amelynek keretében a kormány és az ágazat szereplői egyeztetéseket folytattak. Ennek eredményeként a gyógyszergyártók, nagykereskedők és patikák önkéntes ár- és árréskorlátozást vezettek be 34 nagy forgalmú, vény nélkül kapható gyógyszerre.

A Jalsovszky szakértői szerint a most folyamatban lévő vizsgálatok kimenetele jelentősen befolyásolhatja a recept nélkül kapható gyógyszerek piacának jövőjét. Az eredmények várhatóan hatással lesznek a nagykereskedők, patikahálózatok és gyártók jövőbeni üzleti gyakorlatára, különösen a polcképek kialakítására és a helyi piacokon alkalmazott működési modellekre.