Miért nem vágott többet az MNB?
Ennek indoklásaként az MNB az alábbiakkal szolgál:
"A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén ismét növekedési pályára állhat. A közvetett adók és a szabályozott árak emelése növeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. Ennek következtében a fogyasztóiár-index jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi."
"A magyar gazdasági folyamatok a globális és régiós fellendülést késve követik. A növekedésben a tavaly megfigyelt szerkezeti kettősség továbbra is fennmaradhat. Az idei év során az export markáns bővülése mellett a fogyasztás az előző évi jelentősebb visszaesést követően sem fog érdemben növekedni."
"A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására továbbra is a gyenge kereslet gyakorolja a legnagyobb hatást. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatos mérséklődést mutat. Az iparcikkek árai a kedvezőtlenebb januári adatot követően februárban korrigálódtak. Mindezeket figyelembe véve a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció az idei év közepétől a cél közelébe, a jövő évben pedig a cél alá süllyedhet."
"A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban javult, és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára jelentősen mérséklődött. Az egyes eurozónabeli országok államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak ugyan továbbra is jelen vannak, mégsem gyakoroltak számottevő hatást a kelet-közép európai régió országainak kockázati megítélésére. A Tanács megítélése szerint bizonytalanság övezi a javuló tendencia fennmaradását. Magyarország külső sérülékenységét mérsékelte a gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú."
"A fentiek alapján a Monetáris Tanács az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi."
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. április 14-én 14 órakor jelenik meg.
